Az ügy lényege:

Az első fokon eljárt Szegedi Járásbíróság a pótmagánvádlók vádindítványa alapján indult büntetőeljárásban 2018. december 12. napján hozott ítéletében felmentette P. L. vádlottat az ellene rongálás bűntette miatt emelt vád alól.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a pótmagánvádlók a közös tulajdonát képező pavilon Szeged, Mars téri piac területére történő elhelyezésére 2001 évben kötöttek területbérleti szerződést a vádlott által képviselt szegedi kft.-vel. A szerződés szerint az hatályát veszti, és a pavilont a bérlőknek el kell távolítaniuk, amennyiben az illetékes hatóság vagy a tulajdonos a bontását rendeli el. A SZMJV Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott határozatot követően az alpolgármester az önkormányzat nevében 2006. október hó 6. napján kelt levelében közölte az egyik pótmagánvádlóval, hogy kártérítés nélkül bontsa el a pavilont, míg a másik pótmagánvádló ilyen felhívást nem kapott. A pótmagánvádlók a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget, így az önkormányzat keresetet nyújtott be a bíróságra velük – és más bérlőkkel – szemben a Mars téri piac területének kiürítése érdekében. A keresetnek helyt adó elsőfokú ítéletet a Csongrád Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Időközben az önkormányzat és a vádlott által vezetett gazdasági társaság konzorciumi szerződést kötött a Megyei Jogú Városok funkcióbővítő városrehabilitációs pályázata érdekében való együttműködésre és pályázat benyújtására. Az önkormányzat a pavilonok lebontása mellett döntött a tulajdonosok tudta és a fenti polgári per jogerős befejezése nélkül.

2009. november 05-én kelt levelében a vádlott arról tájékoztatta konzorciumi partnerét, azaz az Önkormányzatot, hogy 4 pavilon, köztük a vádindítvánnyal érintett árusítóhely állagsérelem nélkül nem helyezhető át. Ennek kapcsán a vádlott tájékoztatást kért, melyre az Önkormányzat Jogi és Ügyrendi Bizottsága határozatával azt közölte a vádlottal, hogy a piac területén álló ideiglenes felépítmények áthelyezhetőek.

A vádlott 2009. november 25-én vállalkozási szerződést kötött egy gazdasági társasággal a Mars téri piaccal kapcsolatos bontási és építési munkálatokra, melyet 2009. november 27-én akként egészített ki, hogy a vállalkozó a pavilonokat bontás helyett a piac más területére helyezze át, amely munkálat teljesítése során ügyelni kell a pavilonok épségének lehetséges megőrzésére. Ezen munkák elvégzésére a gazdasági társaság alvállalkozókat vett igénybe.

A pótmagánvádlók pavilonjának daruval történő áthelyezése közben annak szerkezete megnyílt, majd összedőlt, így funkcióját elvesztette.

A pótmagánvádlók álláspontja szerint a vádlott – utasítás adásaival és tájékoztatásaival – önálló vagy közvetett tettesként elkövette a jelentős kárt okozó rongálás bűntettét.

Az alkalmazandó 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) 324. § (1) bekezdésébe ütköző rongálás szándékosan követhető el, amelyhez elegendő az eshetőleges szándék is. A gondatlan rongálás ugyanakkor nem bűncselekmény, csupán polgári jogi felelősséget keletkeztethet.

Az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az ügyben bűncselekmény a vádlott részéről nem valósult meg, mivel a vádlott szándékos károkozó magatartása nem állapítható meg. Az eljárás során nem volt cáfolható azon vádlotti védekezés miszerint saját hatáskörben, többletköltségek vállalásával döntött úgy, hogy bontás helyett a pavilon áthelyezésére kerül sor, illetve a pavilon lehetséges állagmegóvása melletti áthelyezése érdekében újabb szerződést is kötött. Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a vezető pótmagánvádló és a pótmagánvádló is fellebbezést jelentett be.