Tájékoztatás ítéletről - határzár tiltott átlépésének bűntette

Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette miatt állított bíróság elé két palesztin és két szír állampolgárt, valamint határzár tiltott átlépésének bűntette miatt egy algériai állampolgárt a Szegedi Járási Ügyészség a mai napon. Az eljárásban a Szegedi Járásbíróság nem jogerős ítéletet hozott.

A váddal egyező ítéleti tényállás szerint 2020. január 28. napján 05 óra 30 perc körüli időben a Röszke-Horgos határátkelőhelyen a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a Röszke II. közúti határátkelőhely Szerbia felé vezető, lezárt kapuja melletti forgalomterelő betonkorlátnál lévő, Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító kerítés szerb oldalán pontosan meg nem határozható számú, de legalább 50 fős tömeg gyülekezett annak érdekében, hogy Szerbiából Magyarország területére lépjenek.

A tömeg elején lévő, abban részt vevő több személy a dróthálóból álló kerítésre felmászott, azt rángatni kezdték, majd lenyomták, miközben a tömeg folyamatosan tovább gyülekezett, kiabált, erőteljesen egy dallamos szöveget skandáltak, a határkerítés magyar oldalán álló őröknek a „Fuck you magyarski!” kifejezést ordították. A tömegben lévő, az eljárás során ismeretlenül maradt személyek a határzár részét képező kerítést eközben a kerítés mellett lévő forgalomterelő korlátra is felállva, a betonkorlátig letaposták. Azt követően a szerb oldalon tartózkodó, folyamatosan skandáló tömeg a letaposott kerítésen keresztül Magyarország területére özönlött, majd futva az ország belseje felé indult.

A határzár magyar oldalán szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrök ezt látva folyamatosan „Stop!”, valamint „Állj!” kiáltásokkal próbálták a feléjük tartó tömeget feltartóztatni, azonban ez eredménytelen volt, ezért az őrök, testi épségüket féltve hátrálni kényszerültek, valamint rádión keresztül az irányító központtól segítséget kértek, miközben a tömeg a felszólítások ellenére, folyamatosan skandálva tovább haladt az ország belseje felé.

Ennek során az egyik fegyveres biztonsági őr az útlevélkezelő fülkék előtt mintegy 15 méterre, szolgálati fegyverét elővéve, eredménytelen előzetes figyelmeztetés után, a felé tovább szaladó, zavargó tömeg megállítása végett figyelmeztető lövést adott le. A figyelmeztető lövés leadása azonban szintén eredménytelen volt, a tömeg tovább haladt a biztonsági őrök irányába, egyiküket már 5-6 méterre megközelítették, miközben fenyegető jelleggel üvöltöttek, ami miatt újabb kettő figyelmeztető lövés leadására került sor. A többszöri lövés hatására és az időközben a helyszínre érkező rendőrök létszámfölényét látva, a tömeg visszafordult és visszafutottak Szerbiába.

A két palesztin és két szír állampolgárságú vádlott a fenti tömegben oly módon vett részt, hogy a tömeg tagjaként a kerítés letaposását követően, a tömeg viselkedését észlelve, a határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul beléptek és az ország belseje felé haladtak, őket a helyszínen Magyarország területén a rendőrök elfogták.

A fentiekkel egyidőben az algériai állampolgár a szerb-magyar államhatáron felállított, az államhatár rendjének védelmét biztosító, határzárként szolgáló kerítésen keresztül Röszke térségében a tömegtől függetlenül, négy, az eljárás során ismeretlenül maradt társával együtt, a kerítésre egy pallót téve, azon átmászva jogosulatlanul Magyarország területére lépett. Ezen vádlottat a rendőrök szintén elfogták.

A vádlottak cselekményükkel megszegték a 2007. évi. LXXXIX törvény 11. §-ában foglaltakat, mely szerint az államhatárt nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott feltételekkel, a forgalom számára megnyitott, a forgalom jellegének megfelelő közúti, vasúti vagy vízi határátkelőhelyen, vagy a határátlépési ponton ellenőrzés mellett szabad átlépni.

A vádlottak e szabályok betartása nélkül, azaz a belépésre jogosító okmányok hiányában, a szükséges ellenőrzésnek nem alávetve magukat és nem határátlépési ponton, ellenőrizetlenül léptek be az országba.

A büntető törvénykönyv rendelkezései szerint határzár tiltott átlépésének bűntettét követi el, aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép. Ezen bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő aki a határzár tiltott átlépésének bűntettét tömegzavargás résztvevőjeként követi el.

A bíróság a két palesztin és két szír vádlottat tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek és e vádlottakat egyezően egy év szabadságvesztésre és négy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte, míg az algériai állampolgárságú vádlottat határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek, akit tíz hónap végrehajtásában kettő évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és négy év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélt.

A bíróság a büntetés kiszabása alkalmával értékelte, hogy a két palesztin és két szír állampolgárságú vádlott kitartó szándékkal, a fegyveres biztonsági őr felszólítása, majd az általa leadott figyelmeztető lövés ellenére is folytatták magatartásukat, melyet kizárólag az újból leadott figyelmeztető lövések állítottak meg. E vádlottak magatartása a határon szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őröket hátrálásra kényszerítette, amely körülmény szintén az erőszakos fellépés erejét támasztja alá.

Mindezen adatokból megállapítást nyert, hogy a vádlottak személyében rejlő társadalomra veszélyesség magasabb fokú, melyből következően a társadalom védelmét előirányzó büntetési cél is kizárólag szigorú büntetés kiszabásával érhető el.

Az algériai állampolgárságú vádlott vonatkozásában figyelembe vette, hogy bár e személy a tömegzavargásnak nem volt résztvevője azonban azzal egyidőben a tömegzavargás okozta helyzetet kihasználva követte el a bűncselekményt.

A bíróság a büntetés kiszabása során figyelembe vette a vádlottak egyéni körülményeit is, valamint azt hogy a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését valamennyien beismerték, ekként a szabadságvesztés és kiutasítás tartamát az általuk megvalósított bűncselekmények tárgyi súlyához igazodóan a fentiekben részletezetteknek megfelelően határozta meg.

A bíróság döntésével szemben az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában súlyosítás érdekében, míg a két szír és két palesztin állampolgárságú vádlott és védőik enyhítés, emellett az algériai állampolgárságú vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett fellebbezést jelentettek be. Az ítélet nem jogerős.

A bíróság a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottak vonatkozásában az ügyész indítványát elfogadva ezen vádlottak letartóztatását elrendelte. E határozat nem vált véglegessé.

Szeged, 2020. év január hó 30. napján