Tájékoztatás kényszerintézkedések elrendeléséről - költségvetési csalás bűntette

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen két gyanúsított vonatkozásában rendelt el bírói engedélyes kényszerintézkedéseket. A gyanúsítottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt vette őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A gyanúsítottakkal szemben elrendelt kényszerintézkedések 2018. november hó 18. napjáig tartanak.

A Csongrád Megyei Főügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak esetében kényszerintézkedés elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozott a gyanú arra, hogy a gyanúsítottak ügyvezetése alatt álló gazdasági társaság 2013. január 1. napjától folytatott gépjármű-kereskedelmi tevékenységet, melynek körében az Európai Unióból, tipikusan Németországból szereztek be használt gépjárműveket és értékesítették azokat magánszemélyek részére belföldön. A cég vállalta a teljes ügyintézést, így az autók külföldi beszerzését, hazahozatalát, honosítását, magyarországi forgalomba helyezését és a regisztrációval kapcsolatos ügyintézést. A használt gépkocsikat 0 %-os áfával, nettó áron vásárolták meg, majd ezt követően az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adót elmulasztották bevallani és megfizetni, tekintettel arra, hogy a belföldi értékesítések során az úgynevezett különbözet szerinti adózást, mint speciális adózási formát alkalmazták annak ellenére, hogy ennek feltételei nem álltak fenn. A gépjármű-kereskedelem során a gyanúsítottak cseh honosságú gazdasági társaságok felé állítottak ki valótlan tartalmú értékesítésről szóló számlákat annak érdekében, hogy az általános forgalmi adó megfizetése alól mentesüljenek. A 2013. és 2017. év közötti időszakban a gyanúsítottak az állami költségvetésnek mintegy 600.000.000.-Ft vagyoni hátrányt okoztak.

A bíróság az egyik gyanúsított esetében indokoltnak tartotta letartóztatás elrendelését, ugyanis figyelemmel az eljárás során tanúsított magatartására megalapozottan lehet következtetni arra, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított az eljárás más résztvevőjének jogellenes befolyásolására törekedne. Emellett figyelemmel arra, hogy az alapos gyanú tárgyát képező cselekményt igen hosszú időn át, kitartó szándékkal, életvitelszerűen látszik elkövetni, tartani kell attól is, hogy kényszerintézkedés hiányában szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A bíróság ezen gyanúsított vonatkozásában a letartóztatás céljait a bűncselekmény jellegére, a nyomozás jelen állására és a gyanúsított személyi körülményeire is figyelemmel, azokat együttesen értékelve enyhébb kényszerintézkedéssel nem látta elérhetőnek.

Az elsőfokú bíróság a másik gyanúsított vonatkozásában bűnügyi felügyeletet rendelt el, figyelemmel arra, hogy ezen gyanúsított vonatkozásában a jövőre nézve okkal kell tartani attól, hogy kényszerintézkedés nélkül a bizonyítási eljárás megnehezítésére, meghiúsítására törekedne, illetve vonatkozásában is megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés elrendelésének hiányában szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. A cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a bíróság elrendelte, hogy a rendőrség a kényszerintézkedés előírásainak megtartását a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze.

A bíróság letartóztatást elrendelő végzését az ügyész tudomásul vette, a bűnügyi felügyeletet elrendelő végzéssel szemben fellebbezést jelentett be, a gyanúsítottak és védőik szintén fellebbezést jelentettek be a végzésekkel szemben, így azok nem emelkedtek jogerőre.

Szeged, 2018. október 19. napján