Tájékoztatás másodfokú ítéletről - határzár tiltott átlépésének bűntette

A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa megváltoztatta a Szegedi Járásbíróság K. M. K. vádlott és társaival szemben tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette miatti büntetőügyben meghozott elsőfokú ítéletét akként, hogy a VII. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, a Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát 6 évre enyhítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helybenhagyta.

A jogerős ítélet tényállásának lényege szerint a Röszke-Horgos határátkelőhelyen, a szerb oldalon, 2015. szeptember hó 16. napján, a délelőtti óráktól kezdődően a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben több száz migráns személy gyülekezett az ott felállított, az országhatár rendje védelmét biztosító gyoda kerítéssel fedett kapu előtti területen annak érdekében, hogy Szerbiából Magyarország területére lépjenek. A tömeg kezdetben békés volt, azonban idővel agresszívvé vált, és a kerítést feszegetve próbálta azt kidöntetni, illetve a tömegben résztvevő több személy kövekkel dobálta a magyar oldalon felsorakozott magyar rendőröket, valamint idegen nyelvű szövegeket skandáltak.

A vádlottak a tömegben részt vettek, közvetlenül a gyoda kerítés mellett álltak, igyekezve bejutni Magyarország területére, míg közülük az egyik a kezében lévő megafon segítségével a tömeg által értett nyelven különböző, a tömeg cselekvését irányító beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a magyar rendőrökre fenyegetően fellépő tömeget.

A tömegzavargásban részt vevő személyek végül kidöntötték a gyoda kerítéssel borított kaput, amelyen keresztül mindegyik vádlott 17 óra 20 perckor az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területre jogosulatlanul, a tömegzavargás résztvevőjeként belépett.

Az elsőfokú bíróság I-VI.r. vádlottakat egyezően 1 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év Magyarország területéről kiutasításra, VII.r. vádlottat 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év Magyarország területéről kiutasításra, VIII. és X.r. vádlottat 1 év végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, továbbá X.r. vádlottat 4 év Magyarország területéről kiutasításra is, míg IX.r. vádlottat 1 év végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész valamennyi vádlott terhére súlyosításért jelentett be, a I-VI.r. vádlottak esetében hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú kiutasítás végett, a VII.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztés tartamának súlyosítása érdekében, míg a VIII., IX. és X.r. vádlottak tekintetében a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, azaz végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása céljából.

A vádlottak és védőik valamennyien fellebbezést jelentettek be az ítélet ellen. Az I.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és a kiutasítás mellőzéséért; a II.r. vádlott bűncselekmény hiánya okából történő felmentés érdekében; a III.r. vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és a kiutasítás mellőzése érdekében; a IV-V-VI-VII.r. vádlottak enyhítésért és a kiutasítás mellőzése céljából; a VIII-IX-X.r. vádlottak az ok és cél megjelölése nélkül jelentettek be fellebbezéseket.

Az I-VII.r. vádlottak védői elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és a kiutasítás mellőzése végett, míg a VIII-IX-X.r. vádlottak védői e vádlottak felmentéséért fellebbeztek.

A másodfokú bíróság az ügyben megtartott tárgyalás eredményéhez képest úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyesen állapította meg a vádlottak büntetőjogi felelősségét, cselekményüket a törvénynek megfelelően minősítette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását - többek közt a vádlottak személyi körülményei vonatkozásában - több ponton kiegészítette, a büntetés kiszabása körében figyelembe vett enyhítő körülmények közül a vádlottak részbeni, ténybeli beismerő vallomását mellőzte, míg további enyhítő körülményként értékelte a több kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodást.

Mindazonáltal a törvényszék a VII.r. vádlott esetében megállapította, hogy vezető szerepét az elsőfokú bíróság túlértékelte és így aránytalanul súlyos tartamban állapította meg vonatkozásában a szabadságvesztés büntetés mértékét, erre tekintettel a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát enyhítette. Egyebekben a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a további vádlottakkal szemben (I-VI. és VII-X. r.) arányos büntetést alkalmazott.

További felvilágosítás a Szegedi Törvényszék Sajtóosztályától kérhető.

Szeged, 2017. február hó 28. napján