Költségkedvezmények a polgári peres eljárásban

A költségkedvezmények az alábbiak lehetnek:

 

  • részleges vagy teljes költségmentesség,

  • személyes illetékfeljegyzési jog.

 

A költségmentesség kizárólag természetes személy felet illet meg, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja.

 

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti:

 

  • illetékmentesség,

  • mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.) előlegezése, és ha a törvény másként nem rendelkezik megfizetése alól,

  • mentesség a perköltség biztosíték letétele alól,

  • pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt a törvény lehetővé teszi.

 

A teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a fél bírósághoz történő fordulását.

 

A teljes költségmentesség valamennyi költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik.

 

Nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik.

 

A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi és ugyancsak a bíróság határoz a már engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is.

 

Az engedélyezett költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem előterjesztéséről kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed.

 

A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a felet nem mentesíti.

 

A költségmentesség, illetékmentesség, valamint illetékfeljegyzési jog esetén is köteles a fél az ellenfél javára megítélt perköltségek megtérítésére.

 

Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit erre a bíróság kötelez.

 

Illetékfeljegyzési jogot a bíróság akkor engedélyez, ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, különösen akkor, ha a leróvandó illeték a fél és a házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

 

A feljegyzett illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

 

Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni a házasság felbontására irányuló kereset esetén.

 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza azon pereket, melyek esetében a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.