Ha kéri, hogy a bíróság döntsön el valamely jogvitát, erre irányuló kérelmet kell előterjesztenie. A peres eljárásban ezt a kérelmet keresetlevélnek nevezik. A per megindításához a keresetlevélben fel kell tüntetni:

 

1. az eljáró bíróságot;

 

2. a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

 

A feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását úgy kell megjelölni, hogy a megjelölés azonosításra alkalmas legyen. A lakóhely megjelölésénél a peres felek és képviselőiknek pontos, idézhető címe szükséges. A felperes feladata az alperes idézhető címének a kiderítése is. Amennyiben nem ismeri, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (http://www.nyilvantarto.hu/hu/adatszolgaltatas_szemelyi) vagy a helyi jegyzőtől kérhet tájékoztatást. Ha az országos nyilvántartásban az alperes ugyanazon címen van bejelentve, mint amelyet a felperes ismert, hirdetményi kézbesítés és ügygondnok rendelése útján lehet az alperes ellen pert indítani.

 

Célszerű már a keresetlevélen feltüntetni azon adatokat, amelyek a végrehajtási eljárásban is szükségesek (pl. születési idő, anyja neve, cégjegyzékszám). Nem természetes személyeknél lakóhely helyett a székhelyet kell megjelölni. Amennyiben a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal illetve e-mail-címmel, a felperesnek ezen adatokat a keresetlevélben már fel kell tüntetnie.

 

3.az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

 

A felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot az annak alapjául szolgáló tényeknek és bizonyítékainak előadásával kell megjelölnie. A felperesnek időrendi sorrendet követve elő kell adnia az adott ügy szempontjából jogilag releváns valamennyi tényt, melyeket az általa előterjesztett bizonyítékok, illetve felajánlott bizonyítási eszközök útján igazol. Azért is fontos a tények pontos és részletes megjelölése, mivel a bíróság ítéletét csak a peres felek által előadottakra alapíthatja.

A bizonyítékokat már a keresetlevélben fel kell sorakoztatni. A célszerű és jóhiszemű pervitellel is összeegyeztethetetlen a bizonyítékok, bizonyítási indítványok késedelmes előterjesztése.

 

4. azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

 

A bíróság hatáskörének megállapításához elengedhetetlen a pertárgy értékének meghatározása. A pertárgyértéket mindig a felperesnek kell megjelölnie, mely összeg lesz a kereseti illeték alapja. Ha ez az érték köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, vagy ha az alperes vitatja, a per tárgyának értékét a bíróság állapítja meg.

 

Az alperes lakóhelye szerinti bíróság az általánosan illetékes bíróság. Ha a felperes ettől eltérő (kizárólagos, vagylagos, alávetéses stb.) illetékességi okra alapítja az eljáró bíróságot, meg kell jelölnie az egyéb illetékességi okra vonatkozó jogszabályt és azokat a körülményeket, amelyek az egyéb illetékességet megalapozzák. Csatolni kell azokat az okiratokat is, amelyek az illetékesség megállapításának az alapjául szolgálnak (pl. szerződés).

 

5. a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

 

A felperesnek pontosan meg kell jelölnie, hogy a bíróságtól milyen döntés meghozatalát kéri. A kereseti kérelemnek határozottan kell tartalmaznia azon jogvédelmet, amelyet a felperes a bíróságtól kér. A kérelemnek határozottnak kell lennie egyrészt a kereset irányára, vagyis arra vonatkozóan, hogy a felperes megállapítást, jogalakítást, vagy marasztalást kér. Másrészt a kereset tárgyára vonatkozóan is, mivel a felperesnek pontosan kell megjelölnie, hogy milyen főkövetelést és járulékokat kér és mely időponttól kezdődően.

 

A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.

 

Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell:

• a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv stb.), vagy

• azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.