Fellebbezés

A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a fellebbező mely bíróság, mely határozatát, a határozat mely rendelkezését sérelmezi, és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

 

A fellebbezést a fellebbezéssel támadott határozatot meghozó bíróságon kell benyújtani. Csak a törvényben megjelöltek jogosultak fellebbezést bejelenteni: a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen.

 

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára.

 

A fellebbezés előterjesztésének határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben három nap. A fellebbezés határideje számításának szempontjából a határozat közlésének módja az elsődleges. A határozatok közlésének kétféle módja van: a kihirdetés és a kézbesítés. Az egyes bírósági határozatok jogorvoslati tájékoztatása tartalmazza, hogy az adott határozat ellen a kihirdetéstől vagy a kézbesítéstől kell számolni a fellebbezési határidőt.

 

Ítélet esetén a fellebbezési határidő a szabályszerű kézbesítést követő napon kezdődik. A határidőbe a kezdőnap nem számít bele, de minden naptári nap számítandó, és a határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a jogosult a fellebbezést a határidő utolsó napján elektronikus úton elküldi. Amennyiben a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

 

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték a határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

 

Ha a határozatot elsőfokon a törvényszék hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték a törvényben rögzített értékhatárt meghaladja. E fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.