Az eljárás szünetelése

Az eljárás szünetelése az eljárás ideiglenes megakadását jelenti, amely az eljárás megszűnéséhez is vezethet.

 

A felek az eljárás szünetelését kérhetik a bírósághoz intézett, az eljárás szünetelése iránti közös kérelemmel, amely egy iratban, vagy külön-külön is előterjeszthető.

 

A kérelem akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első- vagy a másodfokú eljárásban bármikor bejelenthető.

 

A szünetelés a törvény erejénél fogva áll be. Arról tehát a bíróságnak külön alakszerű határozattal rendelkeznie nem kell. A szünetelés időtartamának kezdő napja az a nap, amikor a kérelem a bíróságra beérkezik (külön kérelem esetén a később benyújtott irat bírósághoz érkezésének időpontja az irányadó).

 

A szünetelés megállapítása miatt fellebbezésnek nincs helye. A szünetelés a határidők folyását nem érinti.

 

A szünetelés tartama alatt az eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell.

 

Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Az eljárás megszüntetése

 

Az eljárás kérelemre történő megszüntetésének esetei:

 

I.

A felperes a per érdemi tárgyalása előtt az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat keresetétől, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul.

 

A felperes mindkét esetben köteles az alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.

 

A bíróság a pert tárgyaláson kívül is megszüntetheti, ha az elállást a felperes írásban jelenti be, és ahhoz csatolja az alperesnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy igényel-e költséget, és azt mennyiben számítja fel. Ha a per megszüntetéséhez szükség van az alperes hozzájárulására is, az erre vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell.

 

A felperes a keresetétől (az alperes a viszontkeresetétől) a per bármely szakában, így a másodfokú eljárásban is elállhat, de a per megszüntetéséhez kell az alperes hozzájárulása is a per érdemi tárgyalásának megkezdését követően. Ebben az esetben azonban az elállás jogát a fél csak abban a körben gyakorolhatja, amelyben az első fokú határozat még nem emelkedett jogerőre.

 

II.

A per megszüntetésére valamennyi fél határozott és egyértelmű kérelme esetén is sor kerülhet. Nincs akadálya annak, hogy az egységes pertárs alperesek közül egyesek terjesszenek elő a felperessel közös kérelmet a per megszüntetésére.

 

III.

A fél akkor is kérheti a per megszüntetését, ha a másik fél megszűnt, és nincs jogutódja. A fél a félbeszakadás után akkor is kérheti a per folytatását és így megszüntetését, ha a másik fél megszűnt, és nincs jogutódja. Ilyen esetben a megszűnt fél helyett ügygondnok ellen kell folytatni a fél kérelmére az eljárást.

 

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.