Beavatkozás a perbe

A beavatkozó a feleken (alperes, felperes) kívül álló perbeli szereplő, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a per sorsa hogyan alakul. A perbe tehát csak a feleken kívül álló harmadik személy avatkozhat be.

 

A beavatkozás feltétele, hogy a beavatkozónak jogi érdeke fűződjék ahhoz, hogy a mások között folyó per miként dől el. Ez a jogi érdek azonban nem lehet ellentétes az általa támogatott fél érdekével. A konkrét ügyben a beavatkozni kívánó személynek meg kell mondania azt, hogy az adott ügyben mi tekinthető a jogi érdekének. Ennek a jogi érdeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállnia, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkeztétől nem függhet. A jogi érdek nem szükségszerűen vagyoni érdek, lehet egyéb, a jogszabály által védett jog (pl. személyiségi jog) is.

 

A különleges eljárásokban a beavatkozásra speciális szabályok vonatkoznak:

 

  • Egyes esetekben jogi érdek megjelölése nélkül is helye van a beavatkozásnak: pl. apasági és származás megállapítása iránti egyéb perben az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat (Pp. 294. §), vagy szülői felügyelet megszüntetésére, illetve visszaállítására irányuló perben a szülő bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhat (Pp. 302. § (1) bek. a) pontja).

 

Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg.

 

  • Ugyanakkor a házassági perbe beavatkozásnak nincs helye (Pp. 279.§ (2) bek.)

 

  • Korlátozott a beavatkozás lehetősége: pl. az apasági és származás megállapítása iránti egyéb perben, ahol kizárólag az anya (Pp. 294. §), illetve a törvényben meghatározott esetben az egyenesági rokon (Pp. 295. § (3) bek.) lehet beavatkozó, vagy a szülői felügyelet megszüntetésére, illetve visszaállítására irányuló perben csak a másik szülő lehet beavatkozó (Pp. 302. § (1) bek. a) pont).

 

Beavatkozásra csak az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van jogszabályi lehetőség, a másodfokú eljárásban erre nem kerülhet sor.

 

A beavatkozási kérelem írásban vagy a tárgyaláson szóban is előterjeszthető.

 

A kérelemben meg kell jelölni azt a felet, akinek a pernyertességét a beavatkozó elő kívánja mozdítani, továbbá a jogi érdeket, azaz hogy a fél pernyertességéhez milyen érdeke fűződik.

 

A beavatkozás megengedéséről vagy a kérelem elutasításáról a bíróságnak alakszerű határozatot (végzést) kell hoznia.

 

A beavatkozás önkéntes, ezért a beavatkozó a per folyamán bármikor visszaléphet.

 

 

 

A beavatkozó – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

 

Az eljárás során meghozott határozatokat és keletkezett iratokat a beavatkozóval is közölni kell.

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.