Közhasznúság feltételei

Közhasznúság nyilvántartásba vétele során az alábbiaknak kell megfelelni:

 

A létesítő okiratnak kifejezetten tartalmaznia kell az alábbi rendelkezéseket:

 

A szervezet milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenységeket mely közfeladathoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő. (Ectv. 34. § (1) a) pont)

A szabályszerű változás bejelentéshez a létesítő okiratban a közfeladatok kapcsán konkrétan meg kell jelölni azt az „ágazati” jogszabályi hivatkozást (jogszabály és szakasz szám, esetleg bekezdés feltüntetésével), amely az illető feladatot közfeladatnak minősíti és amelynek ellátását a civil szervezet végzi. Nem elegendő csak utalni a jogszabályra.

 

Amennyiben a szervezet tagsággal rendelkezik, azt, hogy nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. (Ectv. 34. § (1) a) pont)

A rendelkezéssel ellentétes például az ha közhasznú szervezet csak a tagoknak nyújt szolgáltatást.

 

Gazdasági-vállalkozási tevékenységét csak a közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alap cél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. (Ectv. 34. § (1) b) pont)

 

A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. (Ectv. 34. § (1) c) pont)

 

Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (Ectv. 34. § (1) d) pont)

 

Több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (Ectv. 37. § (1))

A rendelkezéssel ellentétes ha csak a tagok vagy meghívottak vehetnek részt az ülésen.

 

A döntéshozó szerv vonatkozásában szabályozni kell (Ectv. 37. § (2)):

az ülésezések gyakoriságát, amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet,

az ülések összehívásának rendjét,

a napirend közlésének módját,

az ülések nyilvánosságára,

a határozatképességére és

a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat.

E körben fontos szabályozni, hogy a szavazás egyszerű, vagy minősített többséggel történik, illetőleg hogy mely kérdésekben tart a döntéshozó szerv nyílt, illetőleg titkos szavazást.

 

A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozó összeférhetetlenséget. Ezek az Ectv. szerint az alábbiak:

„38. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.”

Ezek beemelése elegendő a létesítő okiratba azzal, hogy az egyes tisztségviselők által elkészített elfogadó nyilatkozatnak (a Ptk.-ban szabályozott kizáró okokra és követelményekre való nyilatkozatok mellett) is tartalmaznia kell az összeférhetetlenségre vonatkozó utalást legalább olyan formában, hogy nyilatkozom, hogy velem szemben a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1)-(2) és 39. § (1) bekezdésében megjelölt összeférhetetlenségi okok nem állnak fent.

 

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele az 50.000.000,- Ft-ot meghaladja, vagy ha egyéb jogszabály alapján ez kötelező, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet kell létrehozni. (Ectv. 40. § (1))

Ebben az esetben a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozására és kijelölésére, valamint hatáskörére és működésére (ülések összehívása, határozathozatal módja, stb.) vonatkozó szabályokat részletesen le kell fektetni. (ld. továbbá Ectv. 41. §)

 

Az éves beszámoló jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. (Ectv. 37. § (2) d))

Itt ezen kérdés kapcsán visszautalnánk a határozathozatal módjára.

 

A létesítő okiratnak, vagy ennek felhatalmazása alapján belső szabályzatnak rendelkeznie kell a megszületett határozatok nyilvántartásáról, amelyből ki kell derüljön a döntésre jogosult szerv (Ectv. 37. §. (3) a) pont):

döntésének tartalma,

döntésének időpontja,

döntésének hatálya,

a döntést támogatók és ellenzők számaránya akként, hogy ha lehetséges személye megállapítható legyen.

Döntésre jogosult szervnek a döntéshozó szerv (közgyűlés vagy küldöttgyűlés) illetve az ügyvezető szerv (egyesületnél elnökség, alapítványnál kuratórium) tekintendő.

 

A döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve a nyilvánosságra hozatali módját. (Ectv. 37. §. (3) b) pont)

Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy a döntések közlése mindenképpen később visszaigazolható módon kell megtörténjen, a nyilvánosságra hozatal pedig történhet a szervezet honlapján, vagy közforgalom számára nyitva álló hirdetőtáblán.
Nem tekinthető elfogadott közlésnek, illetőleg nyilvánosságra hozatalnak, ha a székhelyen lévő, a székhelyként bejegyzett irodában elhelyezett hirdető táblán történik meg a közlés, illetőleg a nyilvánosságra hozatal, hiszen ez nem mindenki számára nyitvaálló helyiség.

 

A közhasznú szervezetek működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés a rendjét. (Ectv. 37. §. (3) c) pont)

 

A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságára vonatkozó szabályokat. (Ectv. 37. §. (3) d) pont)

 

 

Az Ectv. 34. § (2) bekezdése szerint a közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek meg kell felelnie az e törvény 32. §-ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.

 

Megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie. (Ectv. 32. § (4))

Az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egynek teljesülnie kell:

az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy

a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

 

 

Megfelelő társadalmi támogatottság kell kimutatható legyen (Ectv. 32. § (5))

Az előző két üzleti év vonatkozásában, a következő feltételek közül legalább egynek teljesülnie kell:

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

 

Ezen feltételeket a bíróság a törvény 28-30. §-ában meghatározott szabályok szerint elkészített beszámoló adatai alapján minden letétbehelyezéskor ellenőrzi. Ha a feltételek nem teljesülnek, a közhasznú jogállást megszünteti és az erre vonatkozó adatot törli.

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.