Tanúgondozási GYIK

Tanúként idézetek, de - pl.: betegség, külföldön tartózkodás miatt - nem tudok megjelenni a tárgyaláson a bíróság által megadott időpontban:

Ilyen esetben fontos, hogy a megidézett személy a távolmaradás okáról akár személyesen ügyfélfogadási időben, akár írásban az adott bíróságnak címezve ügyszámra hivatkozva értesítse a bíróságot. Személyes, valamint telefonon történő bejelentésről a tanúgondozó hivatalos feljegyzést készít, amit bemutat az ügyben eljáró bírónak.

A Be. 67. § (1) bekezdése alapján akit tanúként megidéztek köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság előtt megjelenni.
A tanú csak alapos okra történő hivatkozással (Pl.: betegség, külföldi út), szükséges igazolással (pl.: orvosi igazolás, repülőjegy) mentheti ki távolmaradását, amelyet minden esetben lehetőleg a tárgyalást megelőzően, illetve az akadály megszűnését követően haladéktalanul be kell jelenteni.

Amennyiben a tanú ezt elmulasztja a bíróság a törvényben meghatározott szankciót alkalmazza (rendbírság, okozott költségek megtérítése, elővezetés).

 

Korábbi lakcímemre címezve kaptam idézőt a bíróságtól:

A megidézett személy amint tudomást szerzett arról, hogy őt a bíróság idézte haladéktalanul akár személyesen, vagy rövid úton (telefon, fax, e-mail), akár írásban jelentse be az új lakcímét az adott bíróságon. Személyes, valamint telefonon történő bejelentés esetén a tanúgondozó hivatalos feljegyzést készít, amit bemutat az ügyben eljáró bírónak, ilyen esetben célszerű a tanú lakcímkártyájának másolatát csatolni a bíróság részére.

 

Nem a lakcímemre küldték az idézést. Lakcím változás bejelentése.

A felek kötelessége a tanú idézhető lakcímének bejelentése. Természetesen amennyiben tudomására jut, hogy a bíróság tanúként kívánja meghallgatni, de lakcím változás miatt nem tudja felvenni az idézőt, érdeklődhet személyesen, nyitva tartási időben az adott bíróság polgári irodáján.

 

Tanúként idéztek, de nem akarok megjelenni a bíróság előtt, az üggyel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, tájékoztatást kérni:

A Be. 79. § (1) bekezdése alapján tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.
A tanúgondozó bíróság előtt folyamatban lévő ügyről érdemben nem nyilatkozhat az ügy állásáról felvilágosítást nem adhat! Feladata kizárólag a tanú tájékoztatása az őt illető jogokról és kötelezettségekről, elősegítve ezzel a bíróság munkáját.

 

Későn vettem át az idézőt. Mit tegyek:

Ilyen esetben a megidézett személy szintén haladéktalanul (szóban, rövid úton, írásban. e-mailben) jelezze a bíróság részére a mulasztást, valamint annak alapos okát.

Az átvétel napja a visszaérkező tértivevényen az ügyben eljáró bíró számára egyértelmű. Érdemes ebben az esetben is jelezni, ha például a tárgyalást megelőző napon átvett idézésnek nem tud eleget tenni. Ebben az esetben számítania kell rá, hogy a következő tárgyalási napra újra megidézi a bíróság, nem mentesülhet ezáltal a tanúzási kötelezettség alól.

 

Tanúként idéztek, milyen iratokat hozzak magammal:

Mindenképpen hozzon magával személyi igazolványt, lakcímkártyát.
Ha képviselőként jár el és még nem csatolt meghatalmazást, hozza el az eljárási szabályoknak megfelelő meghatalmazását (pl.: törvényes képviselő)
Célszerű magával hoznia az idézést is, valamint a korábban keletkezett és rendelkezésére álló periratokat és más ügy tárgyához kapcsolódó okiratokat.

 

Tanúként idéztek, de nem jelentem meg az idézőben megadott időpontban a bíróság előtt és nem mentettem ki magam, milyen következményekre számíthatok:

Akit a bíróság tanúként megidézett köteles az idézőben megadott időpontban megjelenni. Amennyiben szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a Be. 93. §. alapján rendbírsággal sújtható és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

A rendbírság összege 1.000.- forinttól 200.000.- forintig, különösen súlyos, vagy ismételt mulasztás esetében 500.000.- forintig terjedhet. Amennyiben a tanú a kiszabott rendbírságot nem fizeti ki azt az bíróság elzárásra változtatja át.

A bíróság adott esetben a tanú elővezetését is elrendelheti, mely végrehajtását a rendőrség foganatosítja. Az elővezetés foganatosításával felmerült költség szintén a kötelezettségét elmulasztó tanút terheli, mely részletes szabályait a 35/2008. (XII.31.) IRM-PM együttes rendelet tartalmazza.

 

Tanúként idéztek, de vidékről kell utaznom, megtérítik a költségemet:

A kihallgatott tanú kérheti a tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos költségek megtérítését (útiköltség, szállásköltség, munkából kiesett időre járó költségtérítés)

Útiköltségként kizárólag a tanú lakóhelyétől a kihallgatás helyére történő utazással és visszautazással felmerült költséget kell megtéríteni. Az utazás költségét megfelelő módon igazolni kell (menetjegy, számla). Gépjárművel történő utazás során a költségek megállapítása végett szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. Az adott gépjármű hengerűrtartalma, a megtett távolság, valamint a NAV által meghatározott üzemanyag- fogyasztási táblázat alapján téríti meg az bíróság az útiköltséget.

A szállásköltség, munkából kiesett időre járó költségtérítés, illetve esetlegesen felmerült egyéb költségtérítés feltételeiről a tanúgondozó ad részletes tájékoztatást.

 

Nem akarok találkozni a vádlottal:

A büntetőeljárásban lehetőség van a tanú védelmére, ami különböző „fokozatokat” foglal magába, mely szabályokat a Be. 95. § - 98/A. §.- a szabályozza. A leggyakrabban kért védelem a tanú személyi adatainak zárt kezelése.

Az eljárás korábbi szakaszában is lehetőség van kérni a tanú személyi adatainak zárt kezelését, mely elrendelését követően a zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság tekintheti meg.

Amennyiben a tanú nem akar találkozni a vádlottal azt akár korábbi kihallgatása során akár a bíróság előtt jelezni kell, majd ezt követően az ügyben eljáró bíró dönt arról, hogy a kihallgatandó személyt milyen védelemben részesíti. Ilyen esetben a tanú megfelelő módon köteles indokolni mi az oka annak, hogy nem kíván találkozni a vádlottal.

 

Tanú írásban szeretne vallomást tenni:

A Be. 85. § (5)- (6) bekezdése alapján a tanúnak lehetőség van írásban vallomást tenni, amennyiben a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság - alapos indok esetén (pl.:betegség) - engedélyezi. Az írásbeli vallomástétel lehetősége azonban nem zárja ki azt, hogy a korábban írásban vallomást tett tanút a bíróság megidézze.

Írásban tett vallomást saját kezűleg -a szükséges figyelmeztetésekkel - saját aláírással ellátva, más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző által hitelesítve kell benyújtani.

 

Tanú elhunyt:

Ilyen esetben, aki hitelt érdemlően tudomást szerzett a halálesetről mielőbb tájékoztassa az eljáró bíróságot. Amennyiben rendelkezésre áll a halotti anyakönyvi kivonat annak másolatát is el kell juttatni a bíróság részére.

 

Van-e lehetőség arra, hogy a lakhelyem szerint illetékes bíróság hallgasson ki tanúként:

A Be. 304. § részletesen szabályozza milyen esetekben van lehetőség más bíróság megkeresésére.

Amennyiben a bizonyítás a tárgyaláson nem végezhető el, vagy rendkívüli nehézségbe ütközik a bíróság szükség esetén más bíróságot keres meg. Ilyen esetben a megkereső bírósággal közölni kell a kihallgatandó személyek nevét, lakcímét, valamint azt, hogy milyen körülményekre kell őket kihallgatni.

A megkeresett bíróság által készített jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell olvasni.

Amennyiben a tanú kéri, hogy adott esetben lakhelye szerint illetékes bíróság hallgassa ki, továbbá ezen kérelmét megfelelő indokkal alátámasztva igazolja, az eljárás lefolytatására illetékes bíróság mérlegelési jogkörében eljárva dönt a tanú kérelméről. A kérelmet az ügyben eljáró bíróságnak címezve írásban, ügyszámra hivatkozva kell benyújtani.

Írásban kérelmet szeretnék benyújtani a bíróság részére, azt kinek címezzem:

Elsődlegesen meg kell tudni polgári vagy büntető eljárás van folyamatban, majd ennek megfelelően járásbíróság, vagy a Törvényszék illetékes az eljárás lefolytatására.

Az ehhez szükséges adatokat akár egy korábbi bíróság által küldött megkeresésen, idézésen szereplő ügyszám és fejléc megtekintésével is ki lehet deríteni, de erre vonatkozólag a bíróság kezelőirodája, valamint a tanúgondozó is adhat felvilágosítást.

A kérelmet az ügyben eljáró, vagy korábban eljárt bíróságnak kell címezni. Amennyiben nem az illetékes bírósághoz érkezett a kérelem az továbbításra kerül, azonban az ügyintézés gyorsabb lefolytatása végett célszerű a megfelelő bírósághoz benyújtani.

Amennyiben ügyszám is rendelkezésre áll, arra hivatkozva küldje meg a tanú a kérelmet a gyorsabb azonosítás és iktatás végett. A kérelem szükséges elemei: név, személyes adatok, az ügy tárgya, továbbá, hogy mire vonatkozik (mulasztás, igazolás, részletfizetés, halasztás...) a kérelem.

A tanú személyesen írt kérelmét aláírással kell ellátni, amennyiben jogi képviselővel rendelkezik az általa írt kérelmet pecséttel kell hitelesíteni.

 

Nem enged el a munkáltatóm:

A 2012. évi I. tv. a Munka törvénykönyve 55. § (1) bekezdés i, pontja szabályozza, hogy a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól mentesül a munkavállaló a bírósági eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. Igazolást tud a megjelenéséről kérni a tárgyaláson, melyet az irodán le kell bélyegeztetni.

 

Jogi segítséget igényelhetek-e:

Ügyvédet meghatalmazhat, aki a meghallgatásán jelen lehet, de ennek költségei a tanút terhelik.

 

Hallottam a mediáció lehetőségéről és szeretnék ezzel élni a pert megelőzően, hova forduljak:

Természetesen van rá mód. Az erre kijelölt személyről, és elérhetőségéről a tanúgondozó telefonon tájékoztatást tud adni.

Anyagi helyzetem miatt nincs lehetőségem ügyvédet meghatalmazni. Úgy hallottam, hogy van lehetőség pártfogó ügyvéd igénybevételére. Mik ennek a feltételei:

A büntetőeljárásban pártfogó ügyvéd igénybevételére a sértettnek, a magánvádlónak, a magánfélnek, egyéb érdekeltnek, valamint a pótmagánvádlónak van lehetősége. A támogatás rászorultsági alapon vehető igénybe, ami a jövedelmi, vagyoni viszonyok alapján állapítható meg. A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet, egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban való járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére. A támogatás igénylésére a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnál van lehetőség, amely Szegeden a Tisza Lajos sgt. 2-4. szám alatt lelhető fel.

 

Nem tudom kire bízni a gyermekeimet a tanúzási kötelezettségem teljesítése idejére.

Jelenleg helyhiány miatt, még nincs lehetőség a Szegedi Törvényszéken, a felügyelet biztosítására, gyermekek elhelyezésére. Rövid távú célok között szerepel ennek tárgyi és személyi feltételinek biztosítása.

 

A rendőrség már kihallgatott, miért kell újra megjelenni a hatóság előtt?

Akit a bíróság tanúként idézett köteles az idézőben megadott helyen és időpontban megjelenni és amennyiben törvény kivételt nem tesz vallomást tenni.
Az igazolatlan távolmaradás következményeit az idéző végzés is tartalmazza.
Annak ellenére, hogy valakit a nyomozóhatóság már kihallgatott nem biztos, hogy a bírósági eljárás során már nem kel vallomást tenni. A korábbi vallomás megtételét követően amennyiben új körülmény merül fel, illetve a bizonyítás során olyan kérdés eldöntése szükséges, melyre a tanú információval rendelkezhet a bíróság ismét idézheti.

Tanú idézése hivatalból, vagy a felek indítványa alapján történik.

Szakértői vizsgálat miatt felkeresett az igazságügyi szakértő.

A tanú a bíróság által folytatott bizonyítási eljárások során – amennyiben vallomástételének nincsen törvényes akadálya – köteles együttműködni.

1. ) A büntetőeljárásban
a.) Közreműködési kötelezettség a szakértői eljárása során
b.) Közreműködési kötelezettség bizonyítási kísérlet a szemle, helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás során.
c.) Közreműködési kötelezettség a szembesítés során
a.) Szakértői eljárás során

A tanú, amennyiben a vallomástételének nincsen akadálya, köteles a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak magát alávetni, kivéve a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást. Köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon (pl. adatszolgáltatással) is elősegíteni.
A kirendelő külön rendelkezése alapján a tanú tűrni köteles, hogy a birtokában lévő dolgot a szakértői – akár az állag sérelmével, vagy a dolog megsemmisülésével járó – vizsgálatnak vesse alá.
A szakértői vizsgálattal okozott kárért kártalanításnak van helye.
Ha a tanú megszegi közreműködési kötelezettségét, elővezethető, illetve rendbírsággal sújtható. (Be. 106.§)

 

Tanúként idéztek, de nem akarok vallomást tenni.

Tanúskodni állampolgári kötelezettség.

Amennyiben a tanú vallomástételének nincsen törvényes akadálya, úgy a tanú köteles vallomás tenni.

Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni.(Be. 79.§(2) bekezdés)

Ha a tanú a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekménynél való közreműködést a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.(Be. 93.§)

Ha a tanú a mentességre hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, az ennek helyt adó határozat elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van. (Be.94.§)

Az eljáró bíróság azt a tanút, aki a vallomástételt az ok előadása vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. (Pp. 185.§ (1) bek.)

 

Gyermekemet idézte a bíróság, de nem akarom, hogy vallomást tegyen.

A Be. 86.§ alapján a tizennegyedik életévét meg nem haladott személyt csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

A kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell.

A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásán a tanú törvényes képviselője jelen lehet.

A Be. 280.§ (1) bekezdés alapján ha a tanú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és a nyomozás során a bíróság kihallgatta, a tárgyalásra nem idézhető. Ha az ilyen tanú a tárgyalás időpontjában a tizennegyedik életévét betöltötte, a tárgyalásra különösen indokolt esetben idézhető.
A tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött személyt, akit a nyomozás során a bíróság tanúként nem hallgatott ki, de a tanúkénti kihallgatása szükségessé vált, kiküldött bíró vagy megkeresett bíró útján kell kihallgatni.

A Pp. 167/A § alapján A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.

A kiskorú tanú kihallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A kihallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni. A kihallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú kihallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést mellőzni kell, helyette az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni a tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanú esetében a személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja.

Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

 

Tanúként idéztek, de külföldön élek, megtérítik-e a repülőjegy árát?

A tanú költségtérítésére vonatkozó szabályokat az 14/2008 (VI.27. IRM rendelet tartalmazza, mely alapján légijármű használatával felmerült költség csak akkor téríthető meg ha a tanú külföldről érkezik a kihallgatásra. Légijármű igénybevételekor a turistaosztályú jegy illetékkel számított összegét lehet megtéríteni.

 

Tanúgondozás azonos a tanúvédelemmel?

Tanúgondozás: a polgárbarát igazságszolgáltatás megteremtésében fontos feladat, melynek alapvető célja a tanú idézését követően ezen személyek részére a szükséges tájékoztatás megadása, tanúzási kötelezettség teljesítésének a megkönnyítése.

Tanúvédelem: A Be. 95. §- 97/A.§ -a alapján a tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút az e törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni.

Ezen védelem alapján az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
- Tanú személyi adatainak zárt kezelése
- Szembesítés mellőzése
- Írásbeli vallomástétel
- Különösen védett tanú
- Tanúvédelmi program
- Audiovizuális technikával történő tanúkihallgatás

 

A tanúgondozás intézményét sértettként is igénybe vehetem?

Tekintettel arra, hogy a tanúgondozás 2015. évben az áldozatvédelem témakörrel kiegészülve működik a sértett is igénybe veheti a tanúgondozás intézményét.

A Be. 51. § (1) bekezdése alapján sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
A (2) bekezdés a)- d) pontja szerint a sértett jogosult arra, hogy

  • ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
  • az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
  • a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  • e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

A sértettet a büntetőeljárás további szakaszában a bíróság előtti eljárás során „tanúként” kerül meghallgatásra.

 

A különleges bánásmódot igénylő sértett:

A Be. 62/B. §., illetve a Be.62/C §-a határozza meg a különleges bánásmódot igénylő sértett fogalmát:

A 62/B. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmények előkészítése és végrehajtása során figyelemmel kell lennie arra, hogy az eljárási cselekményt megelőzően, annak során, illetve az eljárási cselekményt követően a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással.
(2) Az olyan eljárási cselekményt, amelynél a sértett jelenléte kötelező, lehetőség szerint úgy kell előkészíteni és végrehajtani, hogy annak megismétlésére indokolatlanul ne kerüljön sor.

62/C. § (1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja, hogy a sértett a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, a bűncselekmény jellegére vagy az elkövetés körülményeire tekintettel olyan különleges bánásmódot igénylő személy-e, akiről megállapítható, hogy a büntetőeljárásban sajátos szükségletekkel rendelkezik (a továbbiakban: különleges bánásmódot igénylő sértett).
(2) Ha a sértett a büntetőeljárás megindításakor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, különleges bánásmódot igénylő sértettnek kell tekinteni.
(3) Ha a büntetőeljárásban különleges bánásmódot igénylő sértett vesz részt, akkor a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárás során a különleges bánásmódot igénylő sértett lehető legnagyobb kíméletével kell eljárnia. Ennek során a sértett igényeinek a figyelembevételével különösen a 167. § (1) bekezdésében, a 207. § (5) bekezdésében, a 211. § (4a) bekezdésében, a 213. § (4) bekezdésében, a 244/A. § (2) bekezdésében, a 292. § (2) bekezdésében, a 293. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazására kell törekedni.
(4) A különleges bánásmódot igénylő sértettet érintő eljárási cselekményeket, ha az az eljárás érdekeit nem sérti, a sértett kíméletével, lehetőség szerint az igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani.
(5) A különleges bánásmódot igénylő sértetti minőség megállapításának kezdeményezésével, illetve annak vizsgálatával kapcsolatos iratokat a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az iratok között elkülönítve, zártan kezeli.

 

A rendőrségen tettem feljelentést és azt mondták az ügyről a bíróság fog tájékoztatni:

A tanúgondnok a hozzá forduló tanúk számára kizárólag az eljárás során gyakorolható jogokról és terhelő kötelezettségekről adhat felvilágosítást, segítve ezzel a tanút vallomása megtételében.

Tanúgondnok konkrét bírósági ügyről nem nyilatkozhat, folyamatban lévő ügyről tájékoztatást nem adhat, tanút vallomástételében nem befolyásolhat!

Az üggyel kapcsolatban a tanúgondnok a bírósági lajstromrendszerben rögzített adatokból tájékozódik és kizárólag a bíróság előtt folyamatban lévő, illetve folyamatban volt ügyről adhat tájékoztatás.

 

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.