ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ

Szabálysértési ügyekben

A szabálysértési eljárás megindulása.

A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés alapján indul meg [2012. évi II. tv. (Szabs. tv.) 78. § (1) bekezdés].

Feljelentést bárki tehet szóban vagy írásban; szóbeli előterjesztés esetén a feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. Írásban benyújtható a feljelentés postai vagy elektronikus úton elsődlegesen az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál (ld. illetékességi szabályok).

 

Vannak olyan szabálysértések [becsületsértés, magánlaksértés, hozzátartozó sérelmére elkövetett tulajdon elleni szabálysértés (lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, csalás, szándékos rongálás, hűtlen kezelés, nem gépi meghajtású jármű önkényes elvétele) a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és iparjogvédelmi jogok megsértése), amelyek kizárólag magánindítványra büntethetőek, ezért amennyiben nem a magánindítványra jogosult tesz feljelentést, az eljárás lefolytatásához be kell szerezni az elkövető felelősségre vonására irányuló nyilatkozatát (magánindítvány).

 

Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

 

A magánindítvány a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható. A feljelentés nem vonható vissza.

 

 

A magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. A (2) bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

 

A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

 

 

Hatáskör.

 

Az általános szabálysértési hatóság a járási hivatal. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési eljárást a járási hivatal folytatja le, ha az adott szabálysértés nem tartozik más hatóság hatáskörébe.

 

A rendőrség jár el az alábbi szabálysértések miatt indult ügyekben:

Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése

Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés

Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés

Jogosulatlan címhasználat

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma

Gyülekezési joggal visszaélés

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

Büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés

Kábítószer-rendészeti szabálysértés

A kitiltás, illetve az eltiltás szabályainak megszegése

Számszeríj, szigonypuska jogellenes használata

Tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértés

Határrendészeti szabálysértés

Minősített adat biztonságának megsértése

Közérdekű bejelentő üldözése

Segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele

Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése

Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés

Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség

Közlekedési szabálysértések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el az alábbi szabálysértések miatti ügyekben:

Gyógyszerrendészeti szabálysértés

Vámszabálysértés

Vámszabálysértés elkövetőjének segítése

Vámorgazdaság

Fémjelzési szabálysértés

A pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése

Versenytárs utánzása

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

Iparjogvédelmi jogok megsértése

 

A bíróság jár el az alábbi szabálysértések elbírálása során:

Magánlaksértés

Önkényes beköltözés

Távoltartó határozat szabályainak megszegése

Rendzavarás

Garázdaság

Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése

Tiltott prostitúció

Veszélyes fenyegetés

Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel

Valótlan bejelentés

Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

Tulajdon elleni szabálysértés

Jogosulatlan vadászat

Tulajdonosi hozzájárulás nélküli építés

Az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása

 

 

Helyszíni bírságolásra jogosult:

- A rendőrség bármely szabálysértés miatt jogosult helyszíni bírság kiszabására.

 

- A járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki a törvényben meghatározott esetben (a szabálysértési törvény nem határoz meg ilyen szabálysértést).

 

- A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve helyszíni bírságot szabhat ki

- vámszabálysértés;

- vámszabálysértés elkövetőjének segítése;

- vámorgazdaság;

- a pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése miatt.

 

- A hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki

- polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés;

- jégen tartózkodás szabályainak megszegése;

- vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése;

- közúti közlekedési igazgatási szabályok kisebb fokú megsértése;

- vasúti szabálysértés;

- vízi közlekedési szabályok megsértése;

- a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése;

- fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása;

- vízszennyezés;

- ár- és belvízvédelmi szabálysértés miatt.

 

- A közlekedési hatóság ellenőre helyszíni bírságot szabhat ki a törvényben meghatározott esetben (a szabálysértési törvény nem határoz meg ilyen szabálysértést).

 

- A közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki

- polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés;

- koldulás;

- tiltott szerencsejáték;

- közerkölcs megsértése;

- veszélyeztetés kutyával;

- csendháborítás;

- köztisztasági szabálysértés;

- veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával;

- szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése;

- jogosulatlan közterületi értékesítés;

- jégen tartózkodás szabályainak megszegése;

- tiltott fürdés;

- személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése;

- közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt.

 

- A természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr helyszíni bírságot szabhat ki

- természetvédelmi szabálysértés;

- veszélyeztetés kutyával;

- csendháborítás;

- köztisztasági szabálysértés;

- tiltott fürdés;

- erdőrendészeti szabálysértés;

- erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása;

- vízszennyezés miatt.

 

- Az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki a törvényben meghatározott esetben (a szabálysértési törvény nem határoz meg ilyen szabálysértést).

 

- A halászati őr helyszíni bírságot szabhat ki

- jégen tartózkodás szabályainak megszegése;

- tiltott fürdés;

- számszeríj, szigonypuska jogellenes használata;

- vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése;

- vízszennyezés miatt.

 

- A mezőőr helyszíni bírságot szabhat ki

- veszélyeztetés kutyával;

- vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése;

- mezei szabálysértés;

- vízszennyezés miatt.

 

 

Illetékesség.

Az azonos hatáskörű szabálysértési hatóságok közül az jár, amelynek területén az eljárás alá vont személy lakik. Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).

 

A bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt indult eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerinti bíróság az illetékes. Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat. Ha több eljárás alá vont személy van, vagy ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és különböző bíróságok illetékessége állapítható meg, az a bíróság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).

A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.

A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen az ügyész e törvényben meghatározott intézkedését - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - a szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.

A helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása során a kiszabó szerv szabálysértési hatóságának székhelye szerinti járásbíróság jár el, míg a bíróság határozataival kiszabott pénzbírság átváltoztatása a kiszabó bíróság illetékességébe tartozik, illetve a szabálysértési hatóságok által kiszabott pénzbírság átváltoztatásáról a hatóság székhelye szerinti bíróság dönt.

 

 

 

A szabálysértési eljárás lefolytatása.

A feljelentés megtételét követően a szabálysértési hatóságnak 30 nap áll rendelkezésére a szabálysértési eljárás lefolytatására, amely határidő 30 nappal meghosszabbítható. Ezen idő alatt a bizonyítási eljárást le kell folytatni, melynek eredményeként határozatot kell hozni. Amennyiben a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az eljárás a rendelkezésre álló iratok alapján, meghallgatás nélkül lefolytatható, akkor az eljárás megindításától számított 15 napon belül hozhat határozatot (meghallgatás nélküli eljárás).

A határozattal szemben annak közlésétől (kihirdetésétől vagy kézbesítésétől) számított 8 napon belül kifogással élhet az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a kártérítési rendelkezés ellen a sértett. Meghallgatás nélkül hozott határozat esetén a 8 napos határidőn belül meghallgatás iránti kérelem terjeszthető elő.

A bíróság az első fokú szabálysértési hatóság határozata elleni kifogást 30 napon belül bírálja el, ha az ügyben tárgyalás tartását indokoltnak tartja vagy az eljárás alá vont személy, illetve képviselője, vagy a kártérítésre vonatkozó rendelkezés ellen a sértett tárgyalás tartását indítványozta a kifogással egyidejűleg. Amennyiben a tárgyalás tartását kérő személy nem jelenik meg, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a jogosult tárgyalás tartását nem kérte, és azt a bíróság sem tartja indokoltnak, a bíróság 15 napon belül meghallgatás nélkül is hozhat határozatot.

 

 

A szabálysértési elzárással sújtható szabálysértések miatti ügyekben a rendőrség 30 nap alatt ún. előkészítő eljárást folytat le, melynek befejezését követően az iratokat megküldi a bíróságnak. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás meghallgatás vagyis további bizonyítás nélkül is lefolytatható, akkor az iratok beérkezését követő 15 napon belül határozatot hoz. Amennyiben tárgyalás tartását szükségesnek látja, vagy az eljárás alá vont személy, illetve képviselője kérte tárgyalás tartását, akkor az iratok beérkezését követő 30 napon belül tárgyalást tart.

Az ún. gyorsított szabálysértési eljárást a bíróságnak az eljárás alá vont személy szabálysértési őrizetbe vételétől számított 72 órán belül le kell folytatnia. A határidő elmulasztása esetén a szabálysértési őrizet megszűnik, és a bíróság a fentiekben részletezett általános szabályok szerint jár el.

A helyszíni bírság, pénzbírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása során a bíróságnak az irat beérkezésétől számított 5 napon belül végzéssel közölni kell az átváltoztatás iránti indítvány tényét, egyúttal tájékoztathatja az elkövetőt, hogy fizetési kötelezettségének milyen módon és időben tud eleget tenni, melyek az átváltoztatást kizáró okok, annak fennállása mi a teendő, illetve felhívhatja az elkövetőt, hogy kéri-e tárgyalás tartását. Amennyiben az elkövető ilyen kérelmet nem terjeszt elő, és a bíróság tárgyalás tartását nem tartja szükségesnek, akkor 45 napon belül tárgyalás nélkül hoz döntést, ellenkező esetben tárgyalást tart.

 

 

 

 

 

 

 

Szankciók.

Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság megállapítja az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségét, akkor vele szemben

 

kiszabhat

alkalmazhat

- szabálysértési elzárást (csak bíróság)

- járművezetéstől eltiltást

- pénzbírságot

- elkobzást

- közérdekű munkát

- kitiltást

 

- figyelmeztetést

 

Büntetések:

1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki, amelynek a törvény eltérő rendelkezése hiányában a legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap, fiatalkorú esetén 30 nap. Halmazati büntetés és bűnismétlés esetén a leghosszabb tartam 90 nap, fiatalkorú esetén 45 nap.

Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő,

c) 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

 

 

 

2) A szabálysértési törvény szerint kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – 5.000,- forint, legmagasabb összege 150.000,- forint, fiatalkorú esetén 50.000,- forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000,- forint, fiatalkorú esetén 100.000,- forint. Halmazati büntetés és bűnismétlés esetén a legmagasabb összeg 225.000,- forint (több szabálysértési elzárással nem sújtható szabálysértés elkövetése miatt), illetve 450.000,- forint (több szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt). (Ettől eltér a közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó kötelező mértékű bírság összege és kiszabásának feltételei.)

A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során 5.000,- forintonként 1 napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak 5.000-rel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő,

c) 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik,

e) azt közérdekű munkával megváltotta.

 

A kiszabott pénzbírság, illetve helyszíni bírság közérdekű munkával megváltható. Az eljárás alá vont személy a fizetési határidő (jogerőre emelkedést követő 30 nap) leteltét követő 3. munkanapig jelentkezhet a lakóhelye, tartózkodási helye, ezek hiányában az elkövetés helye szerinti járási hivatal állami foglalkoztatási szervénél (munkaügyi központ, hivatal). Közérdekű munkával megváltás esetén minden 5.000,- forint pénzbírság/helyszíni bírság helyébe 6 óra közérdekű munka lép.

 

 

3) A közérdekű munka - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - legkisebb mértéke 6, legmagasabb mértéke 180 óra.

Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő,

c) 14. életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

 

Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségét nem teljesíti, a bíróság a közérdekű munkát, illetve annak hátralévő részét 6 óránként számítva 1 nap szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a 6 órát.

 

4) A járművezetéstől eltiltás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - legrövidebb tartama 1 hónap, leghosszabb tartama 1 év. Járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell, ha közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

a) az úton való haladásra,

b) az előzésre és kikerülésre, valamint

c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra

vonatkozó szabályok megszegésére került sor. Minden más esetben a járművezetéstől eltiltás alkalmazható.

 

5) El kell kobozni azt a dolgot:

a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,

b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,

c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre,

d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

Az elkobzás akkor is elrendelhető, ha az elkövető nem vonható felelősségre (pl. felelősséget kizáró ok fennállása), illetve, ha annak tárgya nem az eljárás alá vont személy tulajdona, de a tulajdonos tudott előzetesen az elkövetésről. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta 2 év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

 

6) A kitiltás legrövidebb tartama 6 hónap, leghosszabb tartama 2 év.

A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.

A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről.

 

7) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.