büntető

TÁJÉKOZTATÓ BÜNTETŐÜGYEKBEN

 

Büntetőeljárás a bíróság előtt háromféleképpen indulhat meg: ügyész által történő vádemeléssel, magánvádlói feljelentéssel, valamint pótmagánvádló által előterjesztett vádindítvánnyal.

 

A bíróság előtt folyó büntetőeljárások főbb tudnivalói:

 

A bíróság feladata az igazságszolgáltatás. A bíróságnak kötelessége, hogy a törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást lefolytassa.

 

A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. A bíróság döntésével szemben fő szabály szerint jogorvoslatnak van helye.

 

A vád bizonyítása a vádlót (ez főszabály szerint az ügyész, de adott esetben lehet a magánvádló vagy a pótmagánvádló is) terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.

 

A bíróság tárgyalása nyilvános, azonban az eljáró bíró (vagy eljáró bírói tanács esetén a tanács elnöke) a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében vagy helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. A tárgyaláson hallgatóként 14. életévét be nem töltött személy nem vehet részt, míg a 18. életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja. A törvényben előírt kivételes esetekben a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhet.

 

A tárgyalás rendjének fenntartása érdekében a tanács elnöke a rendzavarót a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti, valamint ugyanígy járhat el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja. A bíróság a rendzavarót, vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.

 

A terhelt alapvető jogai a büntetőeljárás során:

 

- Jogosult az eljárás során anyanyelve használatára.

- A terheltet megilleti a védelem joga.

- A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét védő is elláthatja.

- Védőként ügyvéd járhat el, melyet a terhelt meghatalmazhat, vagy azt a bíróság is kirendelheti, ha

a terhelt azt azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni.

- A törvény által előírt egyes esetekben a védelem mindenképpen kötelező.

- Személyes költségmentesség engedélyezését kérheti, ha igazolt jövedelmi, vagyoni viszonyai ezt

indokolják, költségmentesség engedélyezése esetén a kirendelt védő díját és költségét az állam

viseli.

- A terhelt jogosult arra, hogy a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele.

- Jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba

betekintsen.

- Jogosult arra, hogy megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre.

- A védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadhatja, indítványokat és

észrevételeket tehet.

- Törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet.

- A büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól

felvilágosítást kaphat.

- Megjelölheti bizonyítási eszközeit, a törvényben meghatározott esetekben indítványozhatja

közvetítői eljárás lefolytatását, melynek célja a bűncselekmény következményeinek jóvátétele.

Ekkor a büntetőeljárás megszüntetésének, vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye

- Az ügy iratait ügyfélfogadási időben megtekintheti.

- Az iratokról – egy alkalommal – illetékmentesen másolatot kérhet.

- Az iratokról másolatot készíthet a birtokában lévő technikai eszköz (pl. fényképezőgép)

segítségével is, feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag

megbontásával. Az iratot a bíróság épületéből kivinni nem lehet.

 

A terhelt köteles:

 

A terhelt köteles a bíróság idézésének eleget tenni és az ott megjelölt időpontban és helyen megjelenni. Amennyiben ezt nem teszi meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, illetve engedély nélkül eltávozik, vagy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az elővezetése rendelhető el, valamint az okozott költség viselésére kötelezhető.

 

Köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét és annak megváltozását az elköltözés után 3 munkanapon belül a bíróságnál bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Ezen túlmenően amennyiben a megjelenési kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy ezáltal a büntetőeljárás lefolytatását ellehetetleníti, végső esetben akár az előzetes letartóztatása is elrendelhető.

 

A sértett jogai és kötelezettségei:

 

- Az eljárási cselekményeknél jelen lehet és az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, hacsak a

törvény másképp nem rendelkezik.

- A büntetőeljárás során indítványokat és észrevételeket tehet.

- Büntetőeljárás jogairól és kötelességeiről a bíróságtól felvilágosítást kaphat.

- A törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet.

- A bírósági eljárásban a büntetőeljárás során keletkezett őt érintő iratokból másolatot kérhet. A

másolatért törvényben meghatározott összegű illetéket kell fizetni. A sértett a birtokában lévő

technikai eszköz (pl. fényképezőgép) segítségével is készíthet másolatot az iratokról a saját részére

feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag megbontásával.

Az iratot a bíróság épületéből kivinni nem lehet.

- A sértett köteles a bíróság idézésének eleget tenni és az ott meghatározott helyen és időben

megjelenni. Amennyiben ezt nem teszi meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására

jut, haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, illetve

engedély nélkül eltávozik, vagy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható

ki, elővezetése rendelhető el, melynek költségét meg kell térítenie, vagy pedig rendbírsággal

sújtható és az okozott költség megtérítésére kötelezhető.

- Jogi képviselőt igénybe vehet, azonban a bíróság idézésének ebben az esetben is eleget kell tennie.

 

A tanú jogai és kötelezettségei:

 

- Akit tanúként megidéztek, köteles a bíróság előtt megjelenni és az ott adott tájékoztatásnak

megfelelően vallomást tenni.

- A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a bíróság a tárgyaláson megállapítja és

megtéríti.

- A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, de ez a megjelenését nem pótolja.

- Ha a tanú az idézésben meghatározott helyen és időben nem jelenik meg és ezt előzetesen, mihelyt

az akadály a tudomására jut haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban, alapos

okkal nem igazolja, illetve engedély nélkül eltávozik vagy önhibájából olyan állapotban jelenik

meg, hogy nem hallgatható ki, elővezetése rendelhető el, melynek költségét meg kell fizetnie,

vagy rendbírsággal sújtható és kötelezhető az okozott költség megtérítésére.

 

A magánvádas eljárás

 

Vannak bizonyos bűncselekmények – könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés –, melyek esetén a vádat nem az ügyész, hanem a sértett, mint magánvádló képviseli. Ilyen esetekben a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a terhelt bűnösségének bizonyítása őt terheli. Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként, megegyezés hiányában pedig a bíróság jelöli ki a magánvádlót.

 

Az eljárás a magánvádló feljelentésére indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést bíróságon kell írásban, vagy panasznapi ügyfélfogadás során szóban előterjeszteni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

 

A magánvádas feljelentés megtételét követően a bíróság a magánvádlót és a terheltet ún. személyes meghallgatásra idézi, ahol megkísérli a felek békítését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy tárgyalás tartását rendeli el. Fontos különbség a közvádas eljáráshoz képest, hogy a magánvádas eljárás megindításakor 10.000,- Ft illetéket kell megfizetni, míg a fellebbezés illetéke 15.000,- Ft.

 

A magánvádló a vádat az eljárás bármely szakában elejtheti.

 

A magánvádas eljárás eljárási szabályai egyebekben megegyeznek a közvádas eljáráséval.

 

A pótmagánvádas eljárás:

 

A sértett az egyéb törvényes feltételek teljesülése esetén pótmagánvádlóként léphet fel, ha:

 

- Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette.

- Az ügyész a vádemelést részben mellőzte.

- Az ügyész a vádat elejtette.

- Az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg,

ezért nem emelt vádat, vagy a magánvádas eljárásban a vád képviseletét nem vette át.

- Az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem

közvádra üldözendő.

 

Ha a sértett pótmagánvádlóként kíván fellépni, vádindítványt kell benyújtania, melyet kizárólag jogi képviselő útján tehet meg. Ez alól kivételt képez ha a sértett jogi szakvizsgával rendelkezik. A vádindítványt az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyészségnél kell benyújtani. Ha a sértett az anyagi lehetőségei miatt nem tud jogi képviselőt meghatalmazni, akkor vádindítványban nyilatkoznia kell arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság részére.

 

A pótmagánvádas eljárás szabályai egyebekben megegyeznek a közvádas eljárás szabályaival.

 

Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.