Bűncselekmények Áldozatainak Európai Napja: krízishelyzetben is van segítség!

1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács ajánlását az áldozatok segítéséről és az áldozattá válás megelőzéséről, ez a nap azóta is számos országban – 1993 óta Magyarországon is – a Bűncselekmények Áldozatainak Európai Napja.

A sértett által elmondottak általában nélkülözhetetlenek az elkövető felelősségre vonásához, ugyanakkor a bíróság arra törekszik, hogy a kihallgatások számát a legszükségesebbre korlátozza, a megjelenés költségeit pedig megtéríti. A sértett teljesen anonim maradhat, kérheti, hogy az adatait – akár a nevét is – csak a hatóság, illetve a bíróság ismerhesse meg.

Különleges bánásmódot igénylő sértettek esetén további egyéniesítésre van mód: elkerülhető a vádlottal való személyes találkozás, a vádlott távollétében is kihallgatható, de lehetőség van arra is, hogy a lakóhelyéhez közelebbi bíróságról videókapcsolat útján, akár torzított kép- és hangközvetítéssel vegyen részt a tárgyaláson. Egyes esetekben videófelvétel is készíthető a kihallgatásról, így azt csak a bíró – gyermekek esetén akár pszichológus részvételével, barátságos gyermekmeghallgató szobában – folytatja le.

Sok esetben éri kár a bűncselekmények áldozatait, mely körben szintén kiszélesedtek a lehetőségek: a tényleges, anyagi kár mellett a személyiségi jogok megsértése miatti sérelemdíj-igény is előterjeszthető, melyhez illetéket nem kell leróni. Ha a vádlott a kárt nem ismeri el és a büntetőeljárásban az igényt nem lehet elbírálni, a sértett hozzájárulása esetén a bíróság a kérelmet gyorsított per lefolytatása érdekében megküldi a polgári bíróságnak. Ha a vádlott önként nem teljesít, a sértett illetékmentes végrehajtási eljárásban kérheti a megítélt kár behajtását.

A bírósági szervezetrendszeren kívül Áldozatsegítő Szolgálatok és Áldozatsegítő Központok is várják azon sértetteket, akiknek pszichológiai vagy jogi segítségnyújtásra van igényük, emellett Áldozatsegítő Vonal (06 80 225 225) is működik.

 

Szeged, 2021. február 22. napján