Szegedi győzelmet is hozott a Dr. Kalotay Kálmán Bajnoki Gyorsíró-, Gépíró- és Szövegszerkesztő emlékverseny

A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége 2018. október 27-én Dr. Kalotay Kálmán Bajnoki Gyorsíró-, Gépíró- és Szövegszerkesztő emlékversenyt rendezett, amelyen Krámli Henrik, a Szegedi Járásbíróság tisztviselője, szövegszerkesztés kategóriában első, míg gépírás kategóriában második helyezést ért el, akivel a sikeres szereplés kapcsán beszélgettünk:

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a gépírással?

Általános iskola felső tagozatába jártam, amikor eldöntöttem, hogy közgazdasági iskolába szeretnék járni. Hallottam arról, hogy ott tanítanak gépírást, de nem ez volt a meghatározó szempont az iskolaválasztásnál. Nyolcadik osztályban, informatika órán kezdtem el tanulgatni a vakgépírást.

 

Hogy lett ebből versenyzés?

Amikor középiskolába kerültem, Kissné Álmosdi Márta tanárnő, a Vasvári Szakgimnázium ismert gépírásoktatója, azt mondta nekünk, hogy az ő karácsonyi ajándéka az lesz számunkra, hogy megtanulunk gépelni. Természetesen senki sem hitt neki, ehhez képest december közepén meglepődve tapasztaltam, hogy mégis megy!

2014 januárjában a tanárnő odalépett hozzám és mondta, hogy a gépírás nekem való „sport”, és hogy ebben biztosan ki tudok teljesedni. Elmondta, hogy van többféle gépírásverseny: magyar, angol és német nyelvű, internetes a Magyosz szervezésében, továbbá országos bajnokságokat is rendez a szövetség minden év őszén (korábban tél végén).

Már csak kíváncsiságból is belevágtam. Az első versenyemen már első helyezést sikerült elérnem és így megtetszett a dolog.

 

Mit lehet tudni a megmérettetésről?

Többféle – online és személyes jelenlétet igénylő – versenyen is lehet már indulni. A 2018. évi Dr. Kalotay Kálmán emlékére rendezett országos bajnokság Budapesten került megrendezésre.

A versenyfeladat egy a versenyzők által ismeretlen szöveg folyamatos másolása 30 percen keresztül. A cél a lehető legtöbb leütés elérése a lehető legkevesebb hibával. Azért fontos, hogy minél hibátlanabbul írjunk, mert az ún. bruttó leütésszámból hibánként 100 leütést levonnak!

A verseny teljes csendben zajlik, hiszen hatalmas koncentrációt igényel. Már az is zavaró tud lenni, hogy a többi versenyző gépel, de ez ezzel jár. A félóra leteltét sípszóval vagy hangos „Állj!” kiáltással jelzik, attól függően, hogy hány versenyző van a versenyteremben. A sípszó után rögtön fel kell emelnünk a kezünket, mutatva, hogy már nem írunk semmit.

A 30 perc alatt leírt szöveget egy számítógépes programmal összehasonlítják az „etalon szöveggel”, így tájékoztató jelleggel már tudni lehet, hogy hány leütést hány hibával sikerült teljesíteni, ez azonban még nem a végleges eredmény, mert a gép nem ismer bizonyos íratlan szabályokat, például hogy a két egymást követő szóköz nem számít hibának. Emiatt a gépírószövetség versenyszervező tagjai karakterenként átnézik az összes versenymunkát.

 

Milyen eredménnyel zárult a verseny?

Sajnálatos módon sikerült egy begyulladt foggal elindulni versenyezni, ami sokat hátráltatott. Számomra meglepő volt az eredmény, mert a korábbi években rendre első helyezett voltam gépírásból, illetve második szövegszerkesztésből, idén viszont pont fordítva sikerült. Természetesen ez nem szegi kedvemet, büszke vagyok a kiskunfélegyházi versenyzőre, aki az idei év gépíróbajnoka lett.

 

Vannak-e további terveid a gépírással kapcsolatban?

Úgy gondolom, hogy ez egy olyan dolog, ami az élet bármely területén hasznos lehet. Akármi is adódjon az ember életében vagy akármilyen körülmények között éljen, előbb-utóbb szüksége lesz arra, hogy számítógép elé üljön és begépeljen valamit.

 

A családod, a környezeted mit szólt az elért sikeredhez?

A családommal együtt örültünk. Biztattak, hogy „csak így tovább!”.

A barátaim és a kollégáim is egytől egyig büszkén és őszintén örültek a versenyen elért eredményemnek.

 

Szeged, 2018. december 20. napján

 

a Szegedi Törvényszék Sajtóosztálya