TÁJÉKOZTATÓ: Az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló törvény alapján érvénybe lépő anyagi jogi és eljárásjogi szabályok változásairól - Press Release on Changes in Substantive and Procedural Law with Regar

 

Mint ismeretes, az Országgyűlés 2015. szeptember 4. napján elfogadta az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló 2015. évi CXL. törvényt (továbbiakban: módosító törvény), amely 2015. szeptember 15. napjával lép hatályba.

A jogszabály hatálybalépése két területen jelent jelentős változást, amely változásokról az alábbi anyagban nyújtunk tájékoztatást.

 

BÜNTETŐ ÜGYSZAK

 

Az Országgyűlés 2015. szeptember 15. napjától hatályosan három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe:

  1. a határzár tiltott átlépését,
  2. a határzár megrongálását,
  3. a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását.

 

1. A határzár tiltott átlépését (Btk. 352/A. §) az követi el, aki az államhatárra telepített technikai határzáron keresztül Magyarország területére jogosulatlanul belép. Ez a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősül és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben az elkövető a határzár tiltott átlépését fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként valósítja meg.

Amennyiben a terhelt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, úgy vele szemben a bíróság kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki.

Halálos eredmény esetén a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

 

2. A határzár megrongálását (Btk. 352/B. §) az követi el, aki a határra telepített technikai határzárat megsemmisíti vagy megrongálja. A bíróság akkor állapíthatja meg ezen bűncselekményt, amennyiben az elkövető magatartása más, súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

A büntetés kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, amennyiben a cselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követik el.

A fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként történő elkövetést a bíróság öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja.

Amennyiben a bűncselekmény halált okoz, úgy a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés.

 

3. A határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását (Btk. 352/C. §) az valósítja meg, aki az államhatárra telepített technikai határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza. A bíróság ezen bűncselekményt akkor állapíthatja meg, amennyiben az elkövető magatartásával más bűncselekményt nem követett el. A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Az elkövetők a fenti határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel együtt, azokkal egyidejűleg más egyéb bűncselekményeket is elkövethetnek (pl.: hivatalos személy elleni erőszak, testi sértés stb.).

 

A Büntetőeljárási törvény 2015. szeptember 15. napjától történő módosításával a hivatkozott határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Járásbíróság, míg a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Törvényszék kizárólagosan jár el.

Ezeket a büntetőeljárásokat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni.

Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság bírái az ügyeket egyes bíróként, a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsban fogja tárgyalni.

Az első és másodfokú eljárásokban védő, ügyész és tolmács részvétele kötelező.

Jelenlegi ismereteink szerint a határzárral kapcsolatos büntető ügyekben a vádhatóság gyorsított eljárásokat fog kezdeményezni (bíróság elé állítás). Ezen eljárásban, amennyiben az elkövető a bűncselekményt beismerte, az ügyész őt a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 15 napon belül, míg tetten érés esetén 8 napon belül állítja a bíróság elé.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőügyekben a kiskorúak érdekeinek fokozott figyelembe vétele miatt a felnőtt korú elkövetőkkel szemben kényszerintézkedésként első sorban házi őrizetet kell elrendelni, amelynek helye az érintettek állami elhelyezésére és ellátására szolgáló létesítmény.

Szintén 2015. szeptember 15. napjától kezdődően az Országgyűlés jelentősen súlyosította az embercsempészés alap és minősített eseteinek büntetési tételeit. E szerint az eddig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, míg az eddig egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény kettőtől nyolc évig, az eddig kettőtől nyolc évig terjedő büntetéssel fenyegetett bűncselekmény öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával büntetendő az új törvény szerint. Az embercsempészés bűncselekménynél új, súlyosabban büntetendő minősített eseteket vezettek be, így a bűncselekmény szervezője vagy irányítója vonatkozásában is.

Szigorították az embercsempészés elkövetőinek tekintetében a vagyonelkobzás szabályait, figyelemmel arra, hogy immár a jelzett bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyonra nézve is kötelező vagyonelkobzást elrendelni.

Amennyiben a bíróság a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt az elkövetővel szemben végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, úgy e mellett az elkövető kiutasítása nem mellőzhető. A kiutasítás tartama legalább kettő év.

Az általános szabályoktól eltérően a határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén a jogalkotó 2015. szeptember 15. napjától a felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségeit kibővítette. Ennek megfelelően a minden egyéb bűncselekmény esetében alkalmazható szabályozástól eltérően a bíróság a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása elnevezésű bűncselekmények miatt kiszabott öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását is felfüggesztheti, kettő évtől tíz évig terjedő próbaidőre.

A felfüggesztett szabadságvesztés ugyanakkor végre kell hajtani, amennyiben a kiutasított elkövető a jogerősen kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

A büntetés-végrehajtási törvény módosítása révén a bíróság az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának megkezdésére, fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónap halasztást engedélyezhet. A kiutasítás végrehajtását el kell halasztani hivatalból akkor is, ha az elítélt egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós, de ekkor legfeljebb a szülés várható idejét követő 12. hónap végéig.

Nincs helye a kiutasítás végrehajtása elhalasztásának, amennyiben az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet.

 

 

KÖZIGAZGATÁSI ÜGYSZAK

 

Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény 2015. szeptember 15-től hatályos rendelkezései módosították – egyebek mellett – a Polgári perrendtartást és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényt.

A hatályba lépő szabályozás értelmében, ha a külföldi (a migráns) a menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét Magyarország területére történő beléptetése előtt, a szerb-magyar határon létesítendő tranzitzónában nyújtja be, sajátos szabályokat – a határon lefolytatott eljárás szabályait – kell alkalmazni a menekültügyi hatóságnak és a bíróságnak.

A menekültügyi hatóság eljárását a határon folytatja le, a tranzitzónában a kérelmezőt regisztrálja és a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt, és döntését haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek.

Ha a kérelem elfogadhatatlan, a Magyarországra belépést az idegenrendészeti hatóság engedélyezi. A kérelem akkor elfogadhatatlan, ha a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.

Ha a menekültügyi hatóság – a határon lefolytatott eljárás eredményeként – a kérelem elfogadhatatlanságáról (a kérelmező kiutasításáról) határoz, a döntés bírósági felülvizsgálatára a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

A bíróság az ügyet ún. nemperes eljárás keretében, a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ha a kérelmező személyes meghallgatása szükséges (pl. kiutasítás esetén), a bíróság a személyes meghallgatást a tranzitzónában vagy távközlő hálózat útján a bíróság székhelyén (Szegeden) vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja le.

A bíróság a felülvizsgálat során kizárólag a jogszabálysértő menekültügyi határozatot – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – helyezheti hatályon kívül és szükség esetén kötelezheti a menekültügyi hatóságot új eljárásra.

A határon lefolytatott eljárásnak – beleértve a bírósági eljárást is – a kérelem benyújtásától számított négy héten belül kell befejeződnie. Ha a négy hetes határidő jogerős határozat hozatala nélkül eltelik, a külföldi kérelmező belépését Magyarországra az idegenrendészeti hatóság köteles engedélyezni és a beléptetett kérelmező tekintetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános szabályok szerint köteles lefolytatni.

Szeged, 2015. szeptember 14. napján

 

A Szegedi Törvényszék

 

 

Press Release

on Changes in Substantive and Procedural Law with Regard to the Entering into Force of the Act on Amending Certain Acts Related to Mass Migration

 

CRIMINAL CASES
 

The parliament enacted three new felony offenses into the Criminal Code related to the border fence from 15 September 2015, as follows:

  1. Illegal Crossing of the Border Fence
  2. Vandalism against the Border Fence
  3. Hindering of the Construction of the Border Fence

1. Illegal Crossing of the Border Fence (Criminal Code s. 352/A) is committed by a person who wrongfully crosses the state border through the border fence installed thereon. This felony shall be punished by an imprisonment of up to 3 years.

As a qualifying circumstance, it is punishable by an imprisonment from 1 to 5 years if the felony is committed armed, carrying a deadly weapon or partaking in a civil disturbance.

When the defendant commits the offense armed or carrying a deadly weapon while partaking in a civil disturbance, then the court shall impose an imprisonment from 2 to 8 years.

In case of a fatal result, the penalty is an imprisonment from 5 to 10 years.
 

2. Vandalism against the Border Fence (Criminal Code s. 352/B) is committed by a person who destroys or injures the border fence installed on the state border. The court may only establish the liability for this felony when the perpetrator’s conduct does not constitute a more serious crime. The penalty shall be an imprisonment from 1 to 5 years.

The penalty is an imprisonment from 2 to 8 years if the felony is committed armed, carrying a deadly weapon or partaking in a civil disturbance.

The court shall impose an imprisonment of 5 to 10 years on a person committing the same offense armed or carrying a deadly weapon while partaking in a civil disturbance.

In case of a fatal result, the penalty is an imprisonment of 10 to 20 years.
 

3. Hindering of the Construction of the Border Fence (Criminal Code s. 352/C) is committed by a person who hinders the construction or maintenance works of the border fence at the state border. Responsibility for this misdemeanor is only established by the court if the perpetrator’s conduct does not constitute any other criminal offense. This offense shall be punished by an imprisonment not exceeding 1 year.

Perpetrators may commit other offenses (like assault on a public official, battery) simultaneously with the offenses connected to the border fence described above.

 

Due to an amendment of the Code on Criminal Procedure from 15 September 2015, the said offenses in connection with the border fence fall within the competence of the District Court of Szeged, or within the competence of the Tribunal of Szeged, should the offense exceed the jurisdiction of the former.

These criminal cases shall be tried before any other ones during a crisis of mass migration. They will be tried by judges of the District Court of Szeged as single judges at first instance, and by a panel of three judges of the Tribunal of Szeged at second instance.

The participation of the defense counsellor, the prosecutor and the interpreter is compulsory.

According to our current informations, the prosecutor will initiate accelerated procedures (arraignment) considering offenses relating to the border fence. In this procedure, the defendant may be brought before the court by the prosecutor within 15 days from his first interrogation, given he pleaded guilty, or within 8 days in case of in flagrante delicto.

In criminal procedures related to the border fence, the coercive measure against adult defendants shall be a house arrest in the first place executed in the facility designated for accommodating and supplying the affected persons so that the interests of children may be specially protected.

Also from 15 September 2015, the Parliament significantly raised penalties rendered to the basic and qualifying circumstances of trafficking in human beings (THB). According to this amendment, the conducts punishable by an imprisonment not exceeding 3 years so far, shall be punished by an imprisonment from 1 to 5 years. Penalties from 1 to 5 years have been lifted up to 2 to 8 years, and from 2 to 8 years to as severe as 5 to 10 years, respectively. A new qualifying circumstance with more severe punishment has also been introduced for the person organizing or controlling the crime.

Rules on confiscation have also become stricter considering perpetrators of THB, as all properties gained during the committal are now subject thereto.

In case the court imposes an imprisonment either suspended or executable for an offense related to the border fence, the defendant shall also be expelled for a period of at least 2 years.

The applicability of suspension has been extended by the legislature for offenses related to the border fence from 15 September 2015. Accordingly and by way of derogation from the general rules, imprisonment not exceeding 5 years imposed for illegal crossing of the border fence, vandalism against the border fence or hindering of the construction thereof may also be suspended for a period of 2 to 10 years.

However, suspended imprisonment shall be executed if the perpetrator returns to Hungary during the period of probation imposed in a final sentence.

Due to an amendment of the act on the execution of penalties, the court may grant a postponement of the expulsion for up to 3 months upon the request of the convict and when it sees appropriate for important reasons, such as the convict’s personal or family circumstances in particular. Expulsion shall be postponed ex officio if the convict is taking care of his or her children under the age of one year, or is pregnant for at least 12 weeks. In the latter case, the postponement shall not exceed the end of the 12th month after maternity.

There is no ground for the postponement of expulsion in case it poses a threat to public security or order.
 

ADMINISTRATIVE CASES
 

Act CXL of 2015 On Amending Certain Acts Related to Mass Migration (hereinafter: the Amending Act) entering into force in 15 September 2015 has amended, among others, the Act on Civil Procedure and Act LXXX of 2007 on Asylum.

According to the new rules now entering into force, if the asylum seeker (the migrant) submits his request on being recognized as a refugee at the transit zone about to be established at the Serbian-Hungarian border, before entering into the territory of Hungary, then special rules, i.e. rules on procedures carried out at the borders, apply to the Immigration Office and the courts.

The Immigration Office proceeds at the border, registers the applicant in the transit zone and decides on the request as a matter of urgency, within 8 days at the latest. The decision is delivered to the applicant immediately.

If the request is unacceptable, the Immigration Office authorizes the applicant’s entry into Hungary. The request is deemed unacceptable, when there is a third country in respect of the applicant that is considered a safe third country for him.

If the Migration Office, as a result of its procedure carried out at the borders, decides on the unacceptability of the request and the expulsion of the applicant, then the judicial review of this decision falls within the exclusive competence of the Administrative and Labor Court of Szeged.

The court adjudicates the case as a non-contentious procedure within 8 days from the receipt of the request on review. If the personal hearing of the applicant is necessary (e.g. in case of expulsion), it is carried out in the transit zone or via video conference link from the seat of the court or from some other place outside the zone.

Upon reviewing the decision, the court annuls it only when it is illegitimate, except for minor infringements of procedural provisions. In this case it may order the Migration Office to repeat the procedure.

The procedure carried out at the borders, withstanding the procedure of the court, shall be finished within 4 weeks from the receipt of the request. Failing to deliver a final decision within the said time, the Migration Office shall grant access for the applicant to Hungary, and carry out the procedure on asylum under the general rules thereof.

 

Szeged, 14 September 2015.