I.rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, a Kp. időbeli hatálya és a regionalitás

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

- a sorozat első része az új eljárási kódex születésének előzményeiről, megalkotásának indokairól, a Kp. hatálybalépéséről és az országosan legjelentősebb változásokról szól -

 

1. Történeti előzmények – új/régi közigazgatási bíráskodás

A közigazgatási bíráskodásnak jelentős történeti hagyományai vannak Magyarországon. Aközigazgatási bíráskodás fejlődéstörténetében az első általános hatáskörű – akkor szervezetileg önálló – bíróságot az 1896. évi XXVI. törvénycikk a magyar királyi közigazgatási bíróságról (https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6643) hozta létre, és az egészen az 1949. évi II. törvény hatálybalépéséig folyamatosan működött. E törvény a közigazgatási perek (pertípusok) lényeges szabályait is tartalmazta.

A szocializmus idején az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tette ismét lehetővé a közigazgatási határozatok szűk körének bíróság előtti megtámadását, de csak, mint jogorvoslati formát, mint kivételes lehetőséget.1973-tól a polgári eljárásjogban szabályozták az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását. Ez a szabályozási mód, azaz, hogy a közigazgatási per legfőbb szabályai a polgári perrendtartás (Pp.) kódexében találhatóak meg, máig él. Többek között ez változik meg 2018. január 1. napjától.

Az 1989. október 23-án módosított 1949. évi XX. törvény (a Magyar Köztársaság Alkotmánya) 50.§ (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A rendszerváltást követően a 32/1990. (XII. 22.) AB határozat is hozzájárult ahhoz, hogy megszülethessen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának mai rendje. Ezen AB határozat nyomán alkotta meg az Országgyűlés a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvényt. A bíróságok innentől kezdve alapvetően minden közigazgatási határozat törvényességi vizsgálatára hatáskört kaptak. A hatáskör kiszélesítését jelentette az, hogy a bíróság előtt fel lehetett lépni a közigazgatási szerv jogsértő hallgatásával szemben (ha a szerv hatásköre és a jogszabályi feltételek fennállása ellenére nem jár el).

A hatályos szabályozás azon alapul, hogy az Alaptörvény és az új bírósági szervezeti törvény megalkotását követően létrejöttek az egységes bírói szervezeten belül működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról). Jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek; a bíróság első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

Az új modell létrejöttével egyidejűleg kezdetét vette a szakmai vitasorozat, amely a közigazgatási bíráskodás és a közigazgatási per szabályainak megújítását célozta. E folyamat keretében a Kúria három ízben is foglalkozott a kérdéssel joggyakorlat elemzése keretében:

A Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozat határozatában elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 98/2015. (III. 13.) OBHE számú határozatával az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátása céljából létrehozta „Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport”-ot 2015. március 19. napjától, biztosítva azt, hogy a kodifikációs folyamatban a bíróságok véleménye is megjelenjen.

A kodifikációs folyamat eredménye az Országgyűlés által 2017. február 21. napján elfogadott Kp., amelyet 2017. március 1. napján hirdettek ki, és 2018. január 1. napján lép hatályba.

 

2. Miért van szükség új közigazgatási perrendre?

Jelenleg a közigazgatási per legfőbb szabályai az polgári perrendtartásban (1952. évi Pp. XX. fejezetében) találhatóak. Az 1952. évi Pp.-t 2018. január 1. napjától új kódex váltja fel. Az új törvény (2016. évi CXXX. törvény) új alapokra helyezi és rendszerében megújítja a polgári perek lefolytatásának szabályait. A polgári per új szabályozásának vezérlő elvei szerint a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni és meghatározni, hogy mit kíván a per anyagává tenni (rendelkezési elv), de egyben a félnek kötelessége is a peranyagot a per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá a fél felelős a saját perviteléért, perbeli mulasztásaiért (eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettség elve). A kódex által szabályozott polgári perek jellemzője, hogy egymással szemben egyenrangú felek állnak. Ezt képezi a szabályozás egyik kiindulópontját, a bírói szerep változik.

Ezzel szemben a közigazgatási perben a polgári per alapelveitől való eltérések szükségesek. A hatályos szabályozás miatt már korábban is felmerült, hogy pl. a kérelemhez kötöttség, vagy a rendelkezési jog érvényesítése körében szükséges az eltérés egyes közigazgatási pertípusokban. A közigazgatás tevékenysége (így döntései) jogszerűségének vizsgálata során nem csupán két magánérdek ütközik össze, hanem megjelenik a közérdek is, amelynek biztosítására – szigorúan meghatározott körben – a bíróság részére a hivatalbóli eljárás lehetőségét is szükséges biztosítani.

A közigazgatási peres eljárás speciális alapelveinek a közérdeket, a felek perbeli esélyegyenlőségét (fegyveregyenlőséget) és az ügyfelekhatékony jogvédelmét is biztosítania kell. A jogalkotó, az európai jogfejlődés eredményeire is tekintettel, a közigazgatási perek szabályainak újraszabályozása során a hatékony, hézagmentes és – a feltételek fennállása esetén – objektív jogvédelmi funkció miatt arra jutott, hogy indokolt a sajátos közigazgatási perjogi szabályok önálló kódexbe foglalása.

A polgári per szabályaival való kapcsolat fennmarad, ugyanis a nem sajátos kérdésekre (beadványok, határidők, ítélkezési szünet stb.) továbbra is alkalmazandó a Pp. egyes rendelkezései.

 

3. Miben más, mi jellemzi az új közigazgatási perrendet?

Az új törvény célja a közigazgatással szembeni jogvédelem hézagmentességének biztosítása: az, hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének (döntések mellett intézkedések stb.) formájától függetlenül bíróság elé vihetőek legyenek. Az egyik legfontosabb változás a bírói út kiszélesítése. A Kp.-nak a közigazgatási per tárgyát meghatározó rendelkezése széleskörű, így rugalmas kereteket biztosít a törvényi cél megvalósításához. A közigazgatás szervek mulasztása is vitatható a bíróságok előtt. A közigazgatási nemperes eljárások kategóriáját – nagyobbrészt – a közigazgatási perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai váltják ki. Ez a tisztességes eljárás garanciáit is erősíti. Ugyanezen indokok miatt az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll-eljárások szabályai is a perrendtartásban nyertek elhelyezést. A keresetindításkor, és később is azonnali jogvédelem kérhető. Ha az ügy természete azt lehetővé teszi és a tényállás tisztázott, a vonatkozó szabályozás lehetőséget adhat a bíró számára, hogy megváltoztassa a jogszabálysértő közigazgatási döntést, elősegítve ezzel a jogvita mielőbbi – végleges – rendezését. A jogerős bírói határozatok tényleges érvényesülése érdekében az ítélettel szembeni engedetlenség is szankcionálható lesz (teljesítés kikényszerítésére irányuló eljárás).

 

4. A Kp. időbeli hatálya – milyen ügyekben és mikortól kell alkalmazni?

A közigazgatási perek új szabályait a 2018. január 1-jétől induló új közigazgatási perekben kell alkalmazni. Azt a kérdést, hogy az közigazgatási per mikor indul, az dönti el, hogy a keresetlevelet mikor adják postára, nyújtják be a bírósághoz vagy (kötelező elektronikus eljárás esetén) mikor terjesztik elő elektronikus úton. A 2018. január 1. előtt indult eljárások azonban még a régi perrend (1952. évi Pp. XX. fejezete) szerint folytatódnak és fejeződnek be. Ha a jogszabály által meghatározott keresetindítási határidő 2017. december és 2018. január hónapokra esik (pl. 30 napos keresetindítási határidőnél), a keresetlevél előterjesztésének időpontja a döntő, amire a keresetlevél előterjesztőjének is befolyása.

 

5. A Kp. hatálybalépésével bekövetkező illetékességi változás – az ügyek területi elosztása

Az ügyek bíróságok közötti területi elosztását az illetékességi szabályok döntik el. A Kp. 13. § szerinti illetékességi szabályok rendezik ezt a kérdést. Alapvető változás a 2018. január 1. napján előterjesztett keresetlevél alapján indult közigazgatási perekben, hogy a közigazgatási perek jelentős hányadára 8 közigazgatási és munkaügyi bíróság lesz illetékes. E bíróságok székhelyét, az egyes régiókat az alábbi térkép szemlélteti.

 

 

A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre, továbbá a közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre továbbra is minden közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes lesz.

A Kp. hatálybalépésével egyidejűleg hatásköri változás miatt bizonyos ügyekben csak a Fővárosi Törvényszék járhat el elsőfokon. Ezek jellemzően az országos hatáskörű szervekkel (pl.: Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) szemben kezdeményezett perek.

További változás, hogy a közigazgatási perben hozott határozatok kizárólagos fellebbezési fóruma a Kp. alapján folyó közigazgatási perekben a Fővárosi Törvényszék lesz.

 

A sorozat a II. résszel - Milyen kereseti kérelem előterjesztésére van lehetőség és milyen érdemi határozatot hozhat a közigazgatási ügyben eljáró bíróság - hamarosan folytatódik.

 

Törvényházi szeminárium az önálló közigazgatási perrendtartásról sorozat további tervezett részei:

  • I. rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, a Kp. időbeli hatálya és a regionalitás
  • II. rész: Milyen kereseti kérelem előterjesztésére van lehetőség és milyen érdemi határozatot hozhat a közigazgatási ügyben eljáró bíróság
  • III. rész: Az azonnali jogvédelem
  • IV. rész: A közigazgatási bírói út – a Kp. tárgyi hatálya, mi lehet a közigazgatási per tárgya
  • V. rész: A közszolgálati perek