VI. rész: Különleges eljárások 1.: munkaügyi perek

A munkaügyi bíráskodást 2018. január 01. napjától érintő fontosabb változások

 

A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) és a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 2018. január 1-jén lép hatályba.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó peres eljárásokat szabályozó új kódexek alapján a különböző foglalkoztatási jogviszonyokból – a közszolgálati jogviszonyból és a klasszikus munkaviszonyból – származó munkajogi igények bíróság előtti érvényesítésének keretei, feltételei alapvetően megváltoznak. Az eddig egységes szabályok helyett két teljesen eltérő perrendi szabályrendszer alapján kell elbírálni a munkajogi igényeket.

A Pp. XXXIX. fejezete meghatározza a munkaügyi perek körébe tartozó ügyeket és szakít a korábbi – a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó per – elnevezéssel annak jelzése érdekében, hogy egységes, a különböző foglalkoztatási konfliktusok elbírálására azonos perrendi szabályokat kíván megteremteni.

A törvénynek a különböző foglalkoztatási konfliktusok elbírálásának egységességére vonatkozó célja azonban nem valósult meg, mert a közszolgálati jogviszonyból származó jogviták elbírálása a Kp. hatálya alá kerül.

 

A közszolgálati jogviszonyból eredő munkaügyi jogviták elbírálása

A közszolgálati jogviszony tekintetében a Kp. nem konkrét törvényekre hivatkozva, hanem a közszolgálati jogviszony fogalmi elemeit összefoglalva határozza meg a közszolgálati jogvita fogalmát.

A Kp.  értelmében közszolgálati jogviszonynak minősül az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók jogviszonyát.

A fogalmi jellemzők alapján a Kp. hatálya alá kerül pl. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény , a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó „közszolgák” (közszolgálati tisztviselők, kormánytisztviselők, egyenruhások).

Ebben a tájékoztatóban a közszolgálati jogviszonyból származó munkajogi peres igények érvényesítésének a szabályait nem elemezzük, azok egy külön tájékoztató tárgyát fogják képezni.

 

A munkaügyi per meghatározása

1. A Pp. szerint munkajogviszonyból származó igénynek minősül és a munkaügyi per szabályai szerint kell elbírálni  

  • a megszűnt munkaviszonyból származó igényeket (ha az igény jogalapja a munkaviszony fennállása alatt keletkezett),
  • a leplezett munkaszerződésből származó igényeket,
  • a munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére – az objektív és a szubjektív szankciók alkalmazására – irányuló igényeket,
  • a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalásra alapított igényeket (ha a felek között a munkaviszony létrejött),
  • a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos igényeket (Mt. 49. §).

2. A per munkaügyi pernek minősül akkor is, ha a peres felek bármelyikének személye engedményezés (Ptk. 6:193. §), tartozásátvállalás (Ptk. 6:203. §), vagy munkáltatói jogutódlás, illetve a munkáltató személyében bekövetkező változás alapján módosul. Ezeket az eseteket meg kell különböztetni a peres eljárás során bekövetkező alanyváltozástól, perbeli jogutódlástól (Pp. 47. §), mert ez utóbbi esetben a keresetlevél beadása után lép a peres fél helyébe a jogutód, míg a felsorolt esetekben nincs annak jelentősége, hogy az anyagi jogon alapuló alanyváltozás a kereset benyújtása előtt, vagy után következett be.

 

3. A Pp. változatlanul lehetővé teszi, hogy munkaügyi perben (egy egységes peres eljárásban) érvényesíthető legyen a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított (pl. a szolgálati lakással, a felek közötti lakáskölcsön szerződéssel kapcsolatos) egyéb polgári jogi igény is (adhéziós per).

 

4. A munkavállaló, illetve a munkáltató általában mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján (közjegyzői nemperes eljárásban) vagy munkaügyi peres eljárás keretében érvényesíti. Kizárólag munkaügyi peres eljárásban érvényesíthető az igény, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

 

A Pp. általános szabályainak az alkalmazása

1. A Pp. rögzíti, hogy az általános rendelkezései közül melyeket kell alkalmazni a munkaügyi perekre vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel.

 

2. Kiemelendő, hogy a munkaügyi perekben az általános rendelkezések közül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kötelező a jogi képviselet az elsőfokú eljárás esetében. Ha a félnek nincs jogi képviselője alkalmazni kell a Pp. XV. Fejezetének szabályait is, amely a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó a rendelkezéseket tartalmazza. E hármas tagolódás (elsőfokú eljárás általános előírásai, járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális előírások, továbbá a munkaügyi per különös rendelkezései) egyértelműen azt jelenti, hogy ahol sem a járásbírósági, sem a munkaügyi perek előírásai nem tartalmaznak eltérést ott az elsőfokú eljárás általános előírásai alkalmazandóak.

 

3. A törvény lehetővé teszi a munkaügyi per keretei között az XLIII. Fejezet szerinti társult per megindítását. A társult perek új rendelkezései a munkaügyi perekben nemcsak alkalmazhatóak, hanem számos munkaügyi konfliktus e szabályok alapján válik hatékonyan kezelhetővé.

 

A Pp. általános szabályainak az ismertetését külön tájékoztató tartalmazza.

 

A munkaügyi perek fontosabb különös szabályai

 

A munkaügyi perben eljáró bíróság összetétele

A Pp. speciális rendelkezése folytán a munkaügyi perekben eljáró elsőfokú bíróság (a közigazgatási és munkaügyi bíróság) egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Törvény munkaügyi perben is lehetővé teheti az egyesbíró eljárását (pl. a társult perekben). A munkaügyi peres eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

 

A pertárgy értéke a munkaügyi perekben

A pertárgy értékének pontos megállapítása számos eljárási jogintézmény (pl. a hatáskör, az eljárási illeték, az ügyvédi munkadíj, a felülvizsgálat értékhatárának megállapítása, a pénzbírság kiszabása) helyes alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen. A per tárgyának az értéke általában a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A pertárgyérték számítását a törvény több esetben a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékétől elszakítja, fikciók alkalmazását írja elő.

A pertárgy értéke meghatározásának, számításának általános szabályát a munkaügyi perekben is általában alkalmazni kell, azonban a Pp. célszerűségi, illetve méltányossági okból az általános szabálytól eltérő számítási módot ír elő arra az esetre, ha a munkaügyi perben

  • a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése vitás, és a fél egyidejűleg a munkaviszony helyreállítását kéri,
  • a per tárgya pénzkövetelés, illetve
  • bérkülönbözet követelése.

Ha a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, és egyidejűleg a fél a munkaviszony helyreállítását kéri, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni.

Ha a munkaügyi perben a per tárgya pénzkövetelés (pl. a felperes 500 000 forint összegű elmaradt munkabér, pótlék, ügyeleti díj, készenléti díj, szabadságmegváltás, jubileumi jutalom, végkielégítés, kártérítés, sérelemdíj stb.) megfizetését kéri, a pertárgy értéke a pénzkövetelés összege.

Ha a munkaügyi perben a per tárgya bérkülönbözet követelése, a pertárgyérték megállapítása során legfeljebb a bérkülönbözet egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni.

Vannak olyan munkaügyi perek, amelyeknek a tárgya nem a munkaviszony helyreállítására irányul, nem pénzkövetelés, nem bérkülönbözet és a pertárgyérték az általános szabályok alapján sem állapítható meg. Ezek a munkaügyi perek a meg nem határozható perértékű perek. A Pp. a meg nem határozható perértékű perek esetében nem állapít meg fiktív összegű pertárgyértéket.

 

A munkaügyi pereket érintő hatásköri szabályok

A hatáskör az ügyeknek a különböző szintű bíróságok [a munkaügyi bíróság (járásbíróság), a törvényszék, a Kúria) közötti elosztását jelenti.

A Pp. hatálya alá tartozó perekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként a törvényszék jár el. A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe a Pp. hatálya alá tartozó perek közül a munkaügyi perek tartoznak (a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek kivételével).

Ha valamelyik pertársra, illetve kereseti kérelem elbírálására a munkaügyi perben eljáró bíróságnak, míg a többi pertársra, illetve kereseti kérelemre a járásbíróságnak vagy törvényszéknek van hatásköre, a per a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, feltéve, hogy a pertársaság vagy a keresethalmazat törvény által megengedett.

 

A munkaügyi perekre vonatkozó illetékességi szabályok

Az illetékesség a peres ügyeknek az azonos szinten ítélkező bíróságok (pl. a munkaügyi bíróságok) között elosztását jelenti.

Az illetékesség általános szabálya szerint az alperes belföldi lakóhelye/székhelye, ennek hiányában a felperes lakóhelye/székhelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes a munkaügyi per elbírálására.

Az illetékesség különös szabálya szerint a munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja.

Ugyancsak különös illetékességi szabály, hogy munkaügyi perben a munkavállaló felperes a pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett megindíthatja azon közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is, amelynek illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.

 

Különös jogvédelmi igény

A Pp. szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. A törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaügyi perekben a munkabér megfizetése és a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem ilyen különös méltánylást érdemlő oknak minősül.

 

Keresetváltoztatás

Ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére alapította, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított harminc nap. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés tekintetében a keresetváltoztatás a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés esetében az esedékességétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.

 

A bizonyítás speciális szabályai

A munkaügyi perekben, mivel a munkavállalói igény bizonyítására alkalmas szabályzatok, dokumentumok a munkáltatónál vannak, ezeket a munkavállaló nemegyszer nem is ismeri, vagy pontatlanul tudja a tartalmát, a Pp. külön rögzíti, hogy melyek azok a tények, amelyeket a munkáltatónak kell minden esetben bizonyítania.

 

Munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania

  • a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
  • az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
  • bérvita esetén a juttatás megfizetését.

 

Az anyagot a Szegedi Törvényszék készítette.

 

A sorozat további részei:

Az I.-V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette.