V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat

1. A fellebbezési eljárás megindítása – Hogyan lehet fellebbezni a bíróság határozatai ellen és a fellebbezésnek mit kell tartalmaznia?

Az elsőfokú bíróság határozata ellen a fellebbezésre jogosult a „fellebbezés” elnevezésű írásbeli beadvánnyal indíthat a másodfokú bíróság előtt fellebbezési eljárást. A fellebbezésben kell előadni, hogy a határozatot a fellebbező milyen szempontból és indokok alapján kéri felülbírálni, miért jogszabálysértő és azt hogyan kéri megváltoztatni.

 

fellebbezhető elsőfokú bírósági határozatok

  • ítélet → a pert érdemben eldöntő határozat
  1. mindig fellebbezhető
  • végzés → az eljárás során egyéb kérdésekben hozott határozat
  1. csak egyes végzések ellen van helye külön fellebbezésnek
  2. a külön nem fellebbezhető végzések általában az ítélet elleni fellebbezésben eljárási szabálysértésként kifogásolhatók

 

a fellebbezés tartalma

  • fellebbezett határozat száma és kifogásolt rendelkezése megjelölése
  • fellebbezési kérelem → a másodfokú bíróság a kifogásolt részt hogyan változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül
  • felülbírálat köre és indokai → milyen szempontból kéri felülbírálni és mely indokok alapján tartja e körben helytelennek a határozatot

        - eljárásjogi felülbírálat lényeges eljárási szabálysértés miatt

          (pl. megengedhető keresetváltoztatási kérelem elutasítása)

        - tényállás felülbírálata és módosítása az elsőfokú bizonyítékok okszerűtlen  

         mérlegelése miatt

         (pl. nyilvánvalóan valótlan tanúvallomás bizonyítékként való elfogadása)

       - a tényállás felülbírálata és módosítása másodfokú bizonyítás alapján

  1. elsőfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatása)
  2. kivételesen másodfokon felhozott tény vagy bizonyíték körében (pl. a fellebbezésben felhozott új tény vagy bizonyíték) → lsd. lent 2. pontnál

          - anyagi jogi felülbírálat az anyagi jog helytelen alkalmazása miatt

            (pl. a tények helytelen jogi minősítése)

          - anyagi jogi bírói mérlegelési jogkör felülbírálata

            (pl. sérelemdíj összegének felülmérlegelése)

  • anyagi vagy eljárási jogszabálysértés megjelölése
  • fellebbezési illeték → a fellebbezés általában illetékköteles, kivéve
  1. a tárgyi költségkedvezményes eljárások
  2. személyes költségkedvezményben részesített fél → lsd. II. RÉSZ

 

a fellebbezés benyújtása

  • benyújtás határideje → elsőfokú határozat közlésétől számított 15 nap
  • benyújtás helye → az elsőfokú határozatot hozó bíróságon
  • benyújtás módja
  1. elektronikus úton vagy papír alapon → lsd. III. RÉSZ 4. pontnál
  2. jogi képviselővel vagy anélkül → lsd. II. RÉSZ 3. pontnál

 

fellebbezés hibáinak következménye

  • benyújtási hibák → általában a fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasítása (pl. elkésett)
  • tartalmi hiányosság → hiánypótlási felhívás → nem teljesítése esetén a fellebbezés visszautasítása

 

2. Fellebbezési korlátozások – Milyen korlátok vannak a fellebbezési eljárásban, milyen esetben lehet pl. új tényt, bizonyítékot előterjeszteni?

A másodfokú bíróság általában csak a fellebbezésben támadott részében és a fellebbezésben felhozott szempontok és indokok alapján bírálja felül az elsőfokú határozatot. A fellebbezési eljárásban csak kivételesen lehet új tényekre, bizonyítékokra hivatkozni, a fellebbezést megváltoztatni.

 

a másodfokú bíróság felülbírálati jogának korlátja

  • főszabály → a fellebbezési kérelemhez és a fellebbezés indokaihoz kötve van, csak ezek korlátain belül dönt
  • kivétel → a fellebbezésben nem kifogásolt eljárási vagy anyagi jogi hiba észlelése esetén
  1. kötelező hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási hibát hivatalból veszi figyelembe
  2. egyéb lényeges eljárási vagy anyagi jogi hibát a felekkel közli és a fellebbező kérelmére veszi figyelembe

 

kereset, ellenkérelem megváltoztatásának, utólagos bizonyítás korlátja

  • főszabály → kizárt az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest új tény, jogi alap, jogi érvelés, illetve kérelem előadása, valamint új bizonyíték és bizonyítási indítvány előterjesztése
  • kivétel
  1. új tény → ha az a félnek önhibáján kívül az elsőfokú határozat után jutott tudomására vagy következett be + elbírálása rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhet
  2. új bizonyíték, bizonyítási indítvány → ha a félnek önhibáján kívül az elsőfokú határozat után jutott tudomására vagy keletkezett
  3. kereset-, ellenkérelem-változtatás, utólagos bizonyítás → ha elsőfokú határozatból megismert előzetesen nem közölt körülmény vagy a másodfokú bíróság által közölt körülmény, felhívás indokolja

 

fellebbezés megváltoztatásának korlátja

  • főszabály → kizárt a fellebbezési kérelem és a fellebbezés indokainak megváltoztatása
  • kivétel → ha másodfokú bíróság által közölt, a fellebbező által figyelembe venni kért jogszabálysértés, vagy megengedett kereset, illetve ellenkérelem-változtatás indokolja

 

3. A fellebbezés elbírálása – Mi történik a fellebbezési eljárásban?

A másodfokú bíróság által kézbesített fellebbezésre a többi fél 15 napon belül írásban fellebbezési ellenkérelmet, csatlakozó fellebbezést nyújthat be. A másodfokú bíróság általában tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, döntése ellen nincs helye további fellebbezésnek.

 

fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül

  • ítélet elleni fellebbezés → főszabály a tárgyaláson kívüli elbírálás
  1. tárgyalás kérelemre: a fellebbező a fellebbezésben, ellenfele a fellebbezési ellenkérelemben kérheti tárgyalás tartását
  2. tárgyalás hivatalból: ha a másodfokú bíróság szükségesnek tartja
  • végzés elleni fellebbezés → mindig tárgyaláson kívül kerül elbírálásra

 

4. Felülvizsgálati eljárás – Milyen határozatok ellen és milyen esetben lehet felülvizsgálatot kérni a Kúriánál?

A másodfokú bíróság jogerős ítélete, és jogerős keresetlevelet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzése ellen bizonyos esetekben felülvizsgálati eljárás indítható a Kúria előtt. Felülvizsgálat csak az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási vagy anyagi jogszabálysértés miatt, jogi képviselő útján kérhető.

 

felülvizsgálatból kizárt ítéletek pl.

  • elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet
  • csak az ellenfél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság által helybenhagyott elsőfokú ítélet
  • jogerős ítéletnek csak a járulékos részei ellen (pl. csak kamat)
  • bizonyos tárgyú perekben a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítélet (pl. birtokper, végrehajtási per, gyermek elhelyezése)
  • vagyonjogi perekben, ha
  1. a vitatott érték 5 millió Ft-ot nem haladja meg
  2. a másodfokú bíróság által azonos jogi indokkal helybenhagyott elsőfokú ítélet

 

felülvizsgálat kivételes engedélyezése Kúria által

  • vagyonjogi perekben a felülvizsgálatból kizárt ítélet esetében a Kúria kérelemre kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot

 

felülvizsgálat benyújtása

  • benyújtás határideje → másodfokú határozat közlésétől számított 45 nap
  • benyújtás helye → az elsőfokú határozatot hozó bíróságon
  • benyújtás módja → elektronikus úton, jogi képviselő útján

 

felülvizsgálati korlátozások

  • nincs helye: kereset-, vagy ellenkérelem megváltoztatásának, utólagos bizonyításnak, felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának, hiánypótlásnak

 

Az anyagot a Székesfehérvári Törvényszék a Rendhagyó Törvényszéki Szeminárium ismeretterjesztő sorozata részeként készítette.

 

A sorozat további részei:

Az I.-V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette.