1. Az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szak tartalma és menete – Mi történik az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárása után, a per második felében a bíróság lefolytatja a felek perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást és meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételesen lehet keresetet vagy védekezést változtatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.

 

érdemi tárgyalás

• perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás nyomban megtartható vagy a bíróság új határnapot tűz a bizonyítás lefolytatásához
• bármelyik fél kérheti előzőleg a tárgyalás távollétében való megtartását → a bíróság a felek távollétében is megtartja a tárgyalást és lefolytatja a bizonyítást
• érdemi tárgyalás elhalasztása → alapvetően csak a bizonyítás folytatása érdekében lehet

 

érdemi tárgyalás elmulasztásának következménye

• ha egyik fél sem kérte előzőleg a távollétben való megtartást és senki sem jelent meg vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → a bíróság a tárgyalást nem tartja meg és a bizonyítást nem folytatja le, az eljárás szünetel → 4 hónapig bármelyik fél kérheti a folytatást, ennek hiányában az eljárás megszűnik
• ha megtartásra kerül a tárgyalás a mulasztó féllel szembeni következmények → úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő fél nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítás tartalma (pl. tanúvallomás) vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván előadni

 

2. Utólagos bizonyítás – Milyen esetben és hogyan lehet új bizonyítékot benyújtani, bizonyítási indítványt tenni az érdemi tárgyalási szakban?

A feleknek a perfelvételi szakban kell a rendelkezésre álló bizonyítékaikat (pl. okiratok, fényképek) becsatolni és bizonyítási indítványaikat (pl. tanú meghallgatása, szakértői bizonyítás indítványozása) megtenni. A perfelvétel lezárása után ez alapvetően csak a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehetséges.

 

utólagos bizonyítás feltétele

• önhiba hiánya

1. a bizonyíték a perfelvétel lezárása után keletkezett
2. a bizonyítékról vagy bizonyítás indítványozásának lehetőségéről önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást, vagy
3. bíróság erre irányuló felhívása esetén

• határideje és módja

1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő
2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát

• feltételek hiányának következménye

1. a bíróság figyelmen kívül hagyja a bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt

 

3. Kereset- és ellenkérelem változtatás – Milyen esetben és hogyan lehet a keresetet, védekezést megváltoztatni az érdemi tárgyalási szakban?

A perfelvétel lezárását követően a kereset (viszontkereset, beszámítás) és a vele szembeni védekezés csak a bíróság engedélyével, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül módosítható.

 

kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak minősülő nyilatkozatok

• új tények előadása vagy korábban előadott tények módosítása
• új jogi alapra vagy jogi érvelésre hivatkozás, vagy a korábban előadott módosítása
• a bíróság ítéleti döntésére irányuló új vagy módosított kérelem
• elismert vagy nem vitatott nyilatkozatok utólagos vitatása

 

a változtatás feltétele

• önhiba hiánya

1. az új tény a perfelvétel lezárása után következett be
2. az új tényről a fél a perfelvétel lezárás után szerzett tudomást
3. új jogi alapot vagy kérelmet egy önhibán kívüli új tényt teszi indokolttá, vagy
4. bíróság tájékoztatása indokolja

• a bíróság hatásköre és illetékessége a változtatás ellenére is fennáll
• kérelem a változtatás engedélyezésére

1. tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
2. valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
3. a megváltozatott keresetet, védekezést szabályszerűen kell előterjeszteni
4. jogi képviselővel eljáró félnek írásban kell előterjeszteni

 

feltételek hiányának következménye

• ha az engedélyezés iránti kérelem nem szabályszerű

1. a bíróság visszautasítja a kérelmet érdemi vizsgálat és hiánypótlás nélkül (pl. 15 napon túl terjesztette elő)

• ha az engedélyezés iránti kérelem szabályszerű, de a változtatás feltételei nem állnak fenn

1. a bíróság nem engedélyezi (elutasítja) a változtatást (pl. az új tényt a fél önhibájából nem adta elő a perfelvételi szakban)

 

változtatás feltételei fennállnak

• a bíróság engedélyezi a kereset vagy védekezés megváltoztatását + elrendeli a perfelvétel kiegészítését

 

4. Bizonyítás – Mit kell és hogyan lehet bizonyítani a perben?

Az ellenfél által vitatott tényeket bizonyítani kell. Általában annak a félnek kell bizonyítani, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el. A bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl. okirat) becsatolni vagy bizonyítási indítványait (pl. tanú, szakértő) megtenni.

 

jogsértő bizonyítékok

• nem használható fel bizonyítékként

1. a jogsértő módon (pl. erőszakkal, lopással) keletkezett, megszerzett bizonyíték
2. személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl. titkos kép-, illetve hangfelvétel)

• DE! a bíróság kivételesen figyelembe veheti, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy szerzett bizonyíték

 

szakértői bizonyítás

• háromféle szakértői bizonyítás indítványozható

1. bíróság által kirendelt szakértő
2. magánszakértő
3. más eljárásban (pl. más perben, büntető eljárásban) kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása

 

• a bizonyító félnek választania kell a perfelvételi szakban

1. kirendelt szakértő választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
2. magánszakértő választása esetén az ellenfél is jogosult magánszakértő alkalmazását indítványozni
3. más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
4. magánszakértői vélemény(ek) aggályossága esetén → szakvélemény bizonyítékként nem vehető figyelembe → újabb magánszakértő alkalmazásának nincs helye, csak kirendelt szakértő indítványozható

 

Az anyagot a Székesfehérvári Törvényszék a Rendhagyó Törvényszéki Szeminárium ismeretterjesztő sorozata részeként készítette.

 

A sorozat további részei:

• I. rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya
• II. rész: Általános rendelkezések
• III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak
• IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás
• V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat
• VI. rész: Különleges eljárások 1.: munkaügyi perek
• VII. rész: Különleges eljárások 2.: családjogi, végrehajtási perek

Az I.-V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette.