1. Az érdemi tárgyalási (bizonyítási) szak tartalma és menete – Mi történik az érdemi tárgyalási szakban?
A perfelvétel lezárása után, a per második felében a bíróság lefolytatja a felek perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást és meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételesen lehet keresetet vagy védekezést változtatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.
érdemi tárgyalás
- perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás nyomban megtartható vagy a bíróság új határnapot tűz a bizonyítás lefolytatásához
- bármelyik fél kérheti előzőleg a tárgyalás távollétében való megtartását → a bíróság a felek távollétében is megtartja a tárgyalást és lefolytatja a bizonyítást
- érdemi tárgyalás elhalasztása → alapvetően csak a bizonyítás folytatása érdekében lehet
érdemi tárgyalás elmulasztásának következménye
- ha egyik fél sem kérte előzőleg a távollétben való megtartást és senki sem jelent meg vagy a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → a bíróság a tárgyalást nem tartja meg és a bizonyítást nem folytatja le, az eljárás szünetel → 4 hónapig bármelyik fél kérheti a folytatást, ennek hiányában az eljárás megszűnik
- ha megtartásra kerül a tárgyalás a mulasztó féllel szembeni következmények → úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő fél nyilatkozatai, a lefolytatott bizonyítás tartalma (pl. tanúvallomás) vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván előadni
2. Utólagos bizonyítás – Milyen esetben és hogyan lehet új bizonyítékot benyújtani, bizonyítási indítványt tenni az érdemi tárgyalási szakban?
A feleknek a perfelvételi szakban kell a rendelkezésre álló bizonyítékaikat (pl. okiratok, fényképek) becsatolni és bizonyítási indítványaikat (pl. tanú meghallgatása, szakértői bizonyítás indítványozása) megtenni. A perfelvétel lezárása után ez alapvetően csak a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehetséges.
utólagos bizonyítás feltétele
- önhiba hiánya
- a bizonyíték a perfelvétel lezárása után keletkezett
- a bizonyítékról vagy bizonyítás indítványozásának lehetőségéről önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást, vagy
- bíróság erre irányuló felhívása esetén
- határideje és módja
- tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjeszthető elő
- valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
- feltételek hiányának következménye
- a bíróság figyelmen kívül hagyja a bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt
3. Kereset- és ellenkérelem változtatás – Milyen esetben és hogyan lehet a keresetet, védekezést megváltoztatni az érdemi tárgyalási szakban?
A perfelvétel lezárását követően a kereset (viszontkereset, beszámítás) és a vele szembeni védekezés csak a bíróság engedélyével, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül módosítható.
kereset- vagy ellenkérelem-változtatásnak minősülő nyilatkozatok
- új tények előadása vagy korábban előadott tények módosítása
- új jogi alapra vagy jogi érvelésre hivatkozás, vagy a korábban előadott módosítása
- a bíróság ítéleti döntésére irányuló új vagy módosított kérelem
- elismert vagy nem vitatott nyilatkozatok utólagos vitatása
a változtatás feltétele
- önhiba hiánya
- az új tény a perfelvétel lezárása után következett be
- az új tényről a fél a perfelvétel lezárás után szerzett tudomást
- új jogi alapot vagy kérelmet egy önhibán kívüli új tényt teszi indokolttá, vagy
- bíróság tájékoztatása indokolja
- a bíróság hatásköre és illetékessége a változtatás ellenére is fennáll
- kérelem a változtatás engedélyezésére
- tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
- valószínűsíteni kell a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát
- a megváltozatott keresetet, védekezést szabályszerűen kell előterjeszteni
- jogi képviselővel eljáró félnek írásban kell előterjeszteni
feltételek hiányának következménye
- ha az engedélyezés iránti kérelem nem szabályszerű
- a bíróság visszautasítja a kérelmet érdemi vizsgálat és hiánypótlás nélkül (pl. 15 napon túl terjesztette elő)
- ha az engedélyezés iránti kérelem szabályszerű, de a változtatás feltételei nem állnak fenn
- a bíróság nem engedélyezi (elutasítja) a változtatást (pl. az új tényt a fél önhibájából nem adta elő a perfelvételi szakban)
változtatás feltételei fennállnak
- a bíróság engedélyezi a kereset vagy védekezés megváltoztatását + elrendeli a perfelvétel kiegészítését
4. Bizonyítás – Mit kell és hogyan lehet bizonyítani a perben?
Az ellenfél által vitatott tényeket bizonyítani kell. Általában annak a félnek kell bizonyítani, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el. A bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait (pl. okirat) becsatolni vagy bizonyítási indítványait (pl. tanú, szakértő) megtenni.
jogsértő bizonyítékok
- nem használható fel bizonyítékként
- a jogsértő módon (pl. erőszakkal, lopással) keletkezett, megszerzett bizonyíték
- személyiségi jogot sértő bizonyíték (pl. titkos kép-, illetve hangfelvétel)
- DE! a bíróság kivételesen figyelembe veheti, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy szerzett bizonyíték
szakértői bizonyítás
- háromféle szakértői bizonyítás indítványozható
- bíróság által kirendelt szakértő
- magánszakértő
- más eljárásban (pl. más perben, büntető eljárásban) kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása
- a bizonyító félnek választania kell a perfelvételi szakban
- kirendelt szakértő választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
- magánszakértő választása esetén az ellenfél is jogosult magánszakértő alkalmazását indítványozni
- más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének választása esetén → magánszakértő már nem vehető igénybe
- magánszakértői vélemény(ek) aggályossága esetén → szakvélemény bizonyítékként nem vehető figyelembe → újabb magánszakértő alkalmazásának nincs helye, csak kirendelt szakértő indítványozható
Az anyagot a Székesfehérvári Törvényszék a Rendhagyó Törvényszéki Szeminárium ismeretterjesztő sorozata részeként készítette.
A sorozat további részei:
- I. rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya
- II. rész: Általános rendelkezések
- III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak
- IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás
- V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat
- VI. rész: Különleges eljárások 1.: munkaügyi perek
- VII. rész: Különleges eljárások 2.: családjogi, végrehajtási perek
Az I.-V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette.