Alternatív vitarendezési módok – Hogyan lehet peren kívül a jogvitákat rendezni?

Perindítás helyett a jogvita más bírósági eljárásban vagy más szerv eljárásában is rendezhető, többnyire egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban.

Közvetítés (mediáció):

a felek vitájában egy közösen elfogadott, független, professzionális harmadik személy segít minden érintettnek kielégítő megoldást találni és írásbeli megállapodást kötni

• piaci közvetítés → tájékoztató: Igazságügyi Minisztérium honlapján Igazságügyi információk címszó alatt
• bírósági közvetítés → illetékmentes, tájékoztató: www.birosag.hu → Bírósági Közvetítés címszó

 

Egyezségi kísérlet:

bírósági polgári nemperes eljárás egyezség megkötése és annak bíróság általi jóváhagyása érdekében (Pp. 167-168. §)

• piaci közvetítéshez kapcsolódó → a piaci közvetítés során létrejött írásbeli megállapodás esetén kérhető
• közvetítői előzmény nélküli → közvetítői megállapodás hiányában is kérhető, ha nem jön létre elsőre egyezség, igénybe vehető bírósági vagy piaci közvetítés az eljárás szünetelése mellett

 

Fizetési meghagyásos eljárás:

közjegyző előtti nemperes eljárás 30 milló Ft alatti pénzkövetelések érvényesítésére, tájékoztató: www.mokk.hu

• belföldi felek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → per nem indítható, fizetési meghagyásos eljárásban kötelező érvényesíteni
• legalább egyik fél EU-tagállambeli → pénzkövetelés összegétől függetlenül európai fizetési meghagyás útján is lehet érvényesíteni

 

Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárása:

Magyar Nemzeti Bank mellett működő szervezet pénzügyi fogyasztói jogvitában egyezség létrehozása, ennek hiányában kötelezés vagy ajánlás meghozatala érdekében

tájékoztató: www.mnb.hu/bekeltetes

 

Perindítás – Mivel kell a felperesnek a pert megindítani és mit kell tartalmaznia?

A polgári per kétféle (illetékköteles) írásbeli beadvány benyújtásával indulhat általában. Ebben kell részletesen előadni a felperesnek az alperessel szembeni igényét, bizonyítékait és egyéb szükséges eljárásjogi adatokat.

„keresetlevél” elnevezésű irat

• kivéve belföldiek közötti 3 millió Ft alatti pénzkövetelés → fizetési meghagyásos eljárást kell indítani,
• a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon (lsd. II. RÉSZ) kell benyújtani → ennek hiányában a keresetlevél áttételre kerül, de ez akár hónapokkal is hosszabbíthatja az eljárást

 

„keresetet tartalmazó irat” elnevezésű beadvány + közjegyzői értesítés

• a kötelezett fizetési meghagyással szembeni ellentmondása esetén → a fizetési meghagyásos eljárás bíróságon perként folytatódik

 

a keresetlevél, keresetet tartalmazó irat tartalma

• jogi képviselő nélkül eljáró fél → formanyomtatványt kell használni, ami eligazítást ad a kötelező tartalmi elemekről és mellékletekről
• jogi képviselővel eljáró fél → a formanyomtatványban foglaltakon túl további kötelező elemek (pl. az érvényesített jog jogalapja, jogi érvelés)

 

hiányosságok következménye

• keresetlevél visszautasítása,
• fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése

 

Írásbeli védekezés – Mivel és hogyan lehet az alperesnek védekezni, annak mit kell tartalmaznia?

Az alperes háromféle módon védekezhet, melyeket írásban kell a perben eljáró bíróságon benyújtani a bíróság felhívására, a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül.

„írásbeli ellenkérelem” elnevezésű irat, mely a keresetre vonatkozó részletes nyilatkozatokat, bizonyítékokat tartalmazza

• a kereset elismerése vagy
• a keresettel szembeni védekezés

1. az eljárás megszüntetésére irányuló eljárásjogi védekezés előadása (pl. hatásköri kifogás)
2. a kereset teljes vagy részbeni elutasítására irányuló érdemi védekezés előadása: anyagi jogi kifogás (pl. elévülés, érvénytelenség), kereseti tényállítások és bizonyítékok vitatása, alperesi tényállítások és bizonyítékok előadása

 

„beszámítást tartalmazó irat” elnevezésű beadvány, mely az alperesnek a felperessel szembeni ellenkövetelésének az előadását és a kereseti követelésbe való beszámítását tartalmazza

• tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók
• 45 napon túl beszámítás csak kivételesen terjeszthető elő (pl. később lejárt ellenkövetelés a lejárattól számított 30 napon belül)

 

„viszontkereset-levél” elnevezésű irat, mellyel az alperes „viszontpert” indít a felperessel szembeni valamely igénye érvényesítése iránt

• tartalmára a keresetlevélre vonatkozó előírások irányadók
• 45 napon túl nincs helye viszontkeresetnek

 

formanyomtatvány használata kötelező a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek

 

mulasztások következménye

• írásbeli ellenkérelem vagy beszámítást tartalmazó irat elmulasztása → a bíróság a kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül „bírósági meghagyással” kötelezi az alperest.
• viszontkereset-levél hiányossága → viszontkereset-levél visszautasítása

 

Kötelező formanyomtatvány, elektronikus vagy papíralapú kapcsolat – Milyen módon kell a perindító és védekező iratot benyújtani?

kötelező formanyomtatványok benyújtása jogi képviselet hiányában

a formanyomtatvány kitöltésében segítség igényelhető

1. keresetlevélhez: a felperes lakóhelye, munkahelye vagy a perre illetékes bíróság „panaszirodáján”
2. keresetet tartalmazó irathoz: a közjegyző értesítésében szereplő bíróság „panaszirodáján”
3. írásbeli védekezés irataihoz: perben eljáró bíróság „panaszirodáján”
4. valamennyihez: jogi segítségnyújtó szolgálatnál

• formanyomtatvány beszerzése: bíróságon, www.birosag.hu honlapon
• formanyomtatvány mellőzésének következménye →

1. felperesnél keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése
2. alperesnél a beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás

 

a benyújtás módjai

• kötelező elektronikus úton

1. elektronikus kapcsolattartásra köteles személyek (2015. évi CCXXII. tv: pl. jogi képviselő, gazdálkodó szervezetek)
2. elektronikus út mellőzésének következménye → felperesnél keresetlevél visszautasítása, fizetési meghagyásból alakult eljárás megszüntetése, alperesnél bírósági meghagyás
3. tájékoztatás: www.birosag.hu honlapon

• papír alapon, ha elektronikus út nem kötelező a félre → postai úton, perbíróságon a kezelőirodán személyes átadással vagy gyűjtőládába
• választható elektronikus út → akinek nem kötelező az elektronikus út, de utóbb csak a bíróság engedélyével térhet át a papíralapúra

 

Perfelvétel tartalma, menete – Mi történik a perfelvételi szakban?

A perfelvételi szakban kell a kereset és védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékot becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni (ún. perfelvételi nyilatkozatok előadása). A perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban mindez már csak kivételesen lesz lehetséges.

a perfelvétel menetének 3 lehetséges módja az írásbeli védekezés beérkezése után (a bíróság határozza meg)

• újabb iratváltás a felekkel és utána perfelvételi tárgyalás

1. a bíróság az alperes írásbeli védekezésére válasziratot kér a felperestől
2. a válaszirat beérkezésekor kitűzi a perfelvételi tárgyalást és az alperestől a válasziratra viszontválaszt kér

• rögtön perfelvételi tárgyalás
• perfelvételi tárgyalás mellőzése, rögtön érdemi tárgyalás

1. a felek előzetesen értesítésre kerülnek, kérelmükre perfelvételi tárgyalást tart a bíróság

 

a perfelvételi mulasztások következménye

• perfelvételi tárgyalás elmulasztása

1. a felperes sem kérheti már a tárgyalás távollétében való megtartását
2. ha senki sem jelent meg vagy a megjelent nem kéri a tárgyalás megtartását → az eljárás megszüntetésre kerül
3. ha megtartásra kerül a tárgyalás → a mulasztó fél vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy a jelenlévő által előadottak vele közölve vannak, azokat nem vitatja és a perben mást nem kíván előadni

• perfelvételi irat benyújtásának elmulasztása, hiányossága

1. úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél az ellenfél érintett nyilatkozatát nem vitatja, a perben mást nem kíván előadni

• indokolatlanul késedelmes írásbeli vagy szóbeli perfelvételi nyilatkozat

1. perfelvétel lezárásáig pénzbírság
2. perfelvétel lezárása után elutasításra, figyelmen kívül hagyásra kerül

 

perfelvételi nyilatkozatot tartalmazó írásbeli beadvány benyújtása

• csak a bíróság felhívására, a megadott határidőben → felhívás nélkül vagy határidőn túli perfelvételi irat hatálytalan
• járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró fél → a jogi segítségnyújtó szolgálatnál vagy a perbíróság panaszirodáján jegyzőkönyvbe mondhatja

 

perfelvételi tárgyalás elhalasztása

• csak törvényben meghatározott, alapvetően a fél önhibáján kívüli okokból lehet
• a félnek és képviselőjének a tárgyaláson felkészülten kell megjelenni
• halasztás esetén a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak

 

perfelvétel lezárása

• a bíróság előzetes figyelmeztetés után végzéssel lezárja a perfelvételt
• a perfelvétel lezárását követően nyomban megtartja vagy kitűzi az érdemi tárgyalást
• a perfelvétel lezárását követően főszabály szerint rögzül (nem változtatható) a kereset, védekezés és bizonyítékok köre és tartalma!

 

Az anyagot a Székesfehérvári Törvényszék a Rendhagyó Törvényszéki Szeminárium ismeretterjesztő sorozata részeként készítette.

 

A sorozat további részei:

• I. rész: Új törvény született – a bevezetés indokai, céljai, az új Pp. hatálya
• II. rész: Általános rendelkezések
• III. rész: Az elsőfokú eljárás 1.: a perindítás és a perfelvételi szak
• IV. rész: Az elsőfokú eljárás 2.: az érdemi tárgyalási szak, bizonyítás
• V. rész: A fellebbezési eljárás és a felülvizsgálat
• VI. rész: Különleges eljárások 1.: munkaügyi perek
• VII. rész: Különleges eljárások 2.: családjogi, végrehajtási perek

Az I.-V. és a VII. részt a Székesfehérvári Törvényszék készítette.