ÁROP GYIK

 

 

1. Mely esetben lehet a szabadságot pénzben megváltani?

 

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

 

A szabadságot – a munkaviszony megszűnése esetét kivéve – megváltani nem lehet. Kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el a szabadság pénzbeli megváltására vonatkozó szabálytól. [Mt. 135. § (2) bekezdés m) pontja]

 

2. Visszakövetelhető-e a túlvett szabadságra járó díjazás?

 

Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a munkavállaló által igénybe vett többlet szabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok [Mt. 161. § (2) bekezdés b) pontja, Mt. 164. §-a] nem alkalmazhatóak.

 

3. Átvihető-e a szabadság a következő évre?

 

A munkáltató – 2014. január 1-jétől – az adott naptári évre, az életkor alapján járó pótszabadságnak a tárgyévet követő év végéig történő kiadásáról a munkavállalóval megállapodhat. [Mt. 123. § (6) bekezdése]

 

Az életkor alapján járó pótszabadságnak a tárgyévet követő év végéig átvitele legkorábban a 2014-ben esedékes szabadságokra nézve lehetséges, feltéve, hogy az átvitelre vonatkozóan a munkáltató és a munkavállaló megállapodik. A törvényi rendelkezés rendeltetéséből következik, hogy az átvitelre vonatkozó megállapodást évente kell megkötni.

 

Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. [Mt. 123. § (2) bekezdése]

 

A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. [Mt. 123. § (3) bekezdése]

 

 

4. Mely esetben jár a munkavállalónak távolléti díj?

 

A munkavállaló részére távolléti díj jár:

- a szabadság időtartamára,

- a kötelező orvosi vizsgálat tartamára,

- a véradáshoz szükséges, de legalább négy óra időtartamra,

- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére,

- a hozzátartozó halálakor, esetenként két munkanapra,

- az általános iskolai tanulmányok folytatása esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

- ha a munkáltató az elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt mentesítette a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,

- a bíróság vagy hatóság előtti tanúként meghallgatáshoz szükséges időre,

- óra-vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,

- ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

 

Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

 

5. Mely esetben jár végkielégítés?

 

Végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya

- a munkáltató felmondása, vagy

- jogutód nélküli megszűnése következtében, vagy

- azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik, és

- legalább három évig a munkáltatónál munkaviszonyban állt.

 

A végkielégítésre jogosultság egyéb esetei:

a) Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg azonnali hatályú felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó távollét díjat részére kifizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentés tartamára járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. [Mt. 78. § (3) bekezdés]

 

b) Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, köteles a munkavállalónak végkielégítést fizetni. [Mt. 82. § (3) bekezdés]

 

c) A munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltató köteles a munkavállalónak végkielégítést fizetni [Mt. 29. § (4) bekezdés], ha a végkielégítésre jogosultság törvényi feltételei egyébként fennállnak.

 

d) Nincs annak törvényi akadálya, hogy a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása végkielégítés fizetését írja elő a munkavállaló részére olyan esetekben, amelyekre a törvény a végkielégítés kifizetését egyébként nem írja elő.

 

 

6. Mely igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a munkaviszony megszűnésekor?

 

A munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolások:

- az egészségügyi törzslap,

- az adóelőleg levonását igazoló lap,

- az álláskeresési ellátások megállapításhoz szükséges igazoló lap,

- a társadalombiztosítási igazolás és igazolvány,

- jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához.

 

 

7. Mely esetekben nem szüntetheti meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát felmondással?

 

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

- a várandósság,

- a szülési szabadság,

- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,

- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt.

 

A felmondási tilalmak a nyugdíjas és a vezető állású munkavállalókra egyaránt kiterjednek. A vezető állásúak esetén kivétel a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, amelynek tartama alatt a felmondási tilalom nem él. [Mt. 210. § (1) bekezdés a) pontja]

 

 

8. Mikor hivatkozhat a várandós nő a felmondási tilalomra?

 

A várandós nő csak akkor hivatkozhat terhességére (ténylegesen akkor áll felmondási védelem alatt), ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. [Mt. 65. § (5) bekezdése]

 

Ha a felmondás közlésekor a munkavállaló terhes, de erről nincs tudomása, önmagában a várandósság ténye felmondási tilalmat nem valósít meg.

 

9. Mely esetben nem lehet tanulmányi szerződést kötni?

 

Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

 

 

10. Hogyan lehet a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni?

 

A munkáltató a nyugdíjas munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a felmondását nem köteles megindokolni. [Mt. 66. § (9) bekezdés]

 

 

11. Mikor minősül a munkavállaló nyugdíjasnak?

 

Nyugdíjas az a munkavállaló, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

g) rokkantsági ellátásban részesül.

 

A munkavállaló akkor részesül a b) vagy a c) pont szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.

 

12. Mely esetben szüntetheti meg a munkáltató a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyát felmondással?

 

A munkáltató a munkavállaló határozott időtartamú munkaviszonyát felmondással megszüntetheti

- a felszámolási-vagy csődeljárás tartama alatt,

- a munkavállaló képességére alapított okból, vagy

- ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

 

 

13. Mely esetben kell a munkavállalónak megtagadnia a munkáltató utasítását?

 

A munkavállaló köteles az utasítás végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítése más életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló nem mérlegelheti, hogy az utasítás végrehajtását megtagadja-e, az utasítás teljesítését meg kell tagadnia.

 

14. Melyik közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell előterjeszteni a keresetet?

 

A Pp. 349/B. § (2) bekezdése alapján munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.

 

A Pp. 349/B. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság az eljárásra csak akkor illetékes, ha a munkáltatónak nincs olyan más munkaügyi bíróság illetékességét megalapozó telephelye, ahol a munkavállaló munkaszerződés alapján munkát végez. A munkaügyi bíróságnak a Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerinti illetékessége kizárólagos.

 

A Pp. kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályának alkalmazása szempontjától a munkáltató azon telephelye szerinti illetékesség az irányadó, ahol a munkavállaló a munkaszerződés szerint munkát végez, arra tekintet nélkül, hogy ezt a telepet a cégjegyzékbe nyilvántartják-e.

 

Csongrád Megyében az illetékes bíróság a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (6722 Szeged, Tábor u. 4., tel.: 62/563-400, fax: 62/563-406).

 

 

15. Hogyan történik a munkaügyi perben a határozat végrehajtása?

 

A munkaügyi perben hozott jogerős határozat végrehajtását minden esetben az első fokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság rendeli el.

 

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá a munkavállalóval a békéltető eljárás (Mt. 288. §) során kötött egyezséget. A fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha a fenti feltételeket a munkáltató igazolta. (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23. §)

 

A Csődtv. 38. § (3) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.