ÁROP Ügycsoportonkénti tájékoztató

 

1. A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatásköri szabályai

 

A munkaügyi igényeket peres vagy perenkívüli eljárás keretében a munkaügyi bíróság bírálja el, azonban a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek nem mindegyike minősül munkaügyi pernek.

 

1. A Pp. 349. § (1) bekezdése szerint munkaügyi pernek minősül:

– a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá

– a közalkalmazotti jogviszonyból,

– a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyból,

– a szolgálati jogviszonyból,

– a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból származó per.

 

Az Mt. 285. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

 

2. A Pp. 349. § (2) bekezdése szerint törvény az (1) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekben is a munkaügyi perre vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő.

 

A fenti körbe tartozik a munkaviszony megszűnését követően a munkaviszonyból eredő jogra, a kollektív szerződés kötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy között, a kollektív szerződés fennállására, továbbá a kollektív szerződésből eredő jogra, a sztrájkkal, egyéb munkaharccal, vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra, vagy törvényben előírt kötelezettség teljesítésére, az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére alapított igények.

 

3. A Pp. 349. § (3) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény az 1. pontban meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető (adhéziós munkaügyi perek).

 

A munkáltató és a munkavállaló által kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatos jogvita elbírálása csak akkor tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe (adhéziós munkaügyi per), ha a kölcsönszerződésre alapított követelést a felek közötti munkaviszonyból származó perben érvényesítik. (EBH 2004. 1069)

 

4. A Pp. 349. § (4) bekezdése alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata. Ennek során a közigazgatási és munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el.

 

A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért – közigazgatási határozat hiányában – a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt sem a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per, sem a Pp. 349. § (4) bekezdése szerinti, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható. Ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése a Pp. 349. § (1) bekezdése alapján munkaügyi perben vitatható. A munkaszerződés megkötésére irányuló eljárásban keletkezett vélemény a Pp. 349. § (1) bekezdése alapján lehet munkaügyi vita tárgya. A foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú szakvélemény közvetve ezen eljárások keretében tehető vitássá. A nem munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott személy, valamint a tanuló és a hallgató az alkalmasságról szóló vélemény alapján meghozott intézkedéssel szemben a jogviszonyára irányadó törvényben meghatározott módon vehet igénybe bírósági jogorvoslatot (Legfelsőbb Bíróság 2004. szeptember 01. napján kelt 1/2004. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat).

 

5. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben eredményesen munkaügyi per általában nem indítható. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben munkaügyi per eredményesen akkor kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette, vagy döntési jogkörében rendeltetésellenesen, vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző módon járt el.

 

A munkáltató döntése mérlegelési jogkörben hozott döntésnek csak akkor minősül, ha annak meghozatalára munkaviszonyra vonatkozó szabály felhatalmazást adott, illetve ha a döntésének kialakítására vonatkozó szabályokat előzetesen nem rögzítették. Pl. a jutalmazás önmagában a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, ellenben, ha a jutalmazás feltételeit a munkáltató előzetesen meghatározta, és a munkavállaló az előírt feltételeket teljesítette, a jutalomra a munkavállalónak alanyi joga keletkezik és a jutalom kifizetése bírósági úton kikényszeríthető. A munkáltató önkényesen nem határozhatja meg melyek azok a döntések, amelyeket mérlegelési jogkörében eljárva hozott meg. A munkaügyi vitában eljáró szervek az összes körülmény gondos mérlegelése alapján határozzák meg, hogy a munkáltató mérlegelési jogkörében hozta-e meg döntését.

 

Egyéb hatásköri szabályok:

 

A Csődtv. 38. § (3) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni

 

A felszámolás körébe tartozó minden vagyonnal kapcsolatos követelés – így a munkabérjellegű követelés – elbírálása a felszámolást végző bíróság hatáskörébe tartozik. A Csődtv. 38. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az igények között, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos mindennemű követelést a felszámolási eljárás keretében lehet csak érvényesíteni. Mivel a törvény magát a követelés érvényesítését utalja a felszámolási eljárás keretébe, nem kerülhet arra sor, hogy a jogalap tekintetében külön a munkaügyi bíróság határozzon (BH 1995. 50., BH 1995. 322).

 

A Csődtv. 6. § (1) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelmeket az illetékes bírósághoz kell áttenni.

(1a) bekezdés értelmében az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető felszámolási eljárás.

 

2. A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi szabályai

 

A Pp. 349/B. § (2) bekezdése alapján munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.

 

A Pp. 349/B. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság az eljárásra csak akkor illetékes, ha a munkáltatónak nincs olyan más munkaügyi bírósági illetékességét megalapozó telephelye, ahol a munkavállaló munkaszerződés alapján munkát végez. A munkaügyi bíróságnak a Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerinti illetékessége kizárólagos.

 

A Pp. kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályának alkalmazása szempontjától a munkáltató azon telephelye szerinti illetékesség az irányadó, ahol a munkavállaló a munkaszerződés szerint munkát végez, arra tekintet nélkül, hogy ezt a telepet a cégjegyzékbe nyilvántartják-e.

 

3. Az eljárás megindításával, lefolytatásával kapcsolatos eljárási illetékre vonatkozó rendelkezések

 

Az Itv. 42. § (1) bekezdés a), c) pontjai és a 43. § (5) bekezdése alapján a munkaügyi peres eljárás illetéke a pertárgy érték 6%-a, de legalább 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft, ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, 10.000,- Ft.

 

Egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3.000,- Ft, legfeljebb 15.000,- Ft.

 

A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként – a tényleg megállapítható összegtől függetlenül – az alábbi értéket kell számításba venni: munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi távolléti díjat, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét. [Pp. 24. § (2) bekezdés b) pontja].

 

A pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul. [Pp. 349/B. § (1) bekezdése]

 

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. [Itv. 40. § (1)-(2) bekezdései]

 

A munkaügyi perekre is vonatkozó költségmentesség alkalmazásáról a Kmr. tartalmaz rendelkezéseket. A Kmr. 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján a feleket – ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít – jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg

 

 

Az Itv. 62. § (1) bekezdés a) pontja szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.

 

4. A munkaügyi perrel kapcsolatos szabályok

 

A Pp. 358/B. §-a alapján ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.

 

A munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet alapján:

 

„1. § A munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló (a továbbiakban: munkavállaló) munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete

a) a keresetlevél benyújtásakor,

b) ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy

c) ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában

nem haladja meg - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - az a)-c) pontok szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.

2. § (1) A munkaviszonyból származó átlagkeresetre vonatkozó, a munkavállalói költségkedvezmény megállapításához szükséges adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, és ahhoz csatolni kell az adatok igazolására alkalmas iratokat.

(2) Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, a bíróság a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására.

3. § (1) Ha a munkavállaló átlagkeresete az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladja vagy a keresetlevélben azt megfelelő módon nem igazolta és a hiányokat az erre irányuló felhívás ellenére sem pótolta, a bíróság - a 2. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - határozatában azt állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezményre a munkavállaló nem jogosult.

(2) Ha a munkavállaló a perben vitatja átlagkeresetének a munkáltató által igazolt mértékét, a bíróság a munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságról az ügydöntő határozatában rendelkezik.

4. § (1) Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a munkavállalói költségkedvezmény feltételei nem álltak fenn, a munkavállalói költségkedvezményt megvonja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a munkavállalói költségkedvezmény megvonásáról szóló határozat keltétől számított 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.”

 

A nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 2012. évben 223.000,- Ft, 2013. évben 231.000,- Ft volt.

 

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi perekben az illetékre és a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó szabályok alkalmazásáról szóló 2/2013. (IV. 8.) KMK vélemény I.a., I.c. pontjai alapján a munkavállalói költségkedvezményt a 2012. július 1-jét követően indult munkaügyi perekben kell távolléti díj alapján megállapítani. A 2010. január 1-jétől indult perekben a munkavállalói költségkedvezményt a jogosultságot megalapozó feltételek megléte esetén a bíróság a per egész tartama alatt hivatalból engedélyezi.

 

A pártfogó ügyvéd igénybevételének szabályai:

 

A Jst. 2008. január 01. napjától hatályos rendelkezései szerint pártfogó ügyvéd kirendelésére a megyei (fővárosi) kormányhivatal igazságügyi szolgálata jogosult, nem a munkaügyi bíróság. Csongrád Megyében a pártfogó ügyvéd kirendelésével kapcsolatos feladatokat a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Jogi Segítségnyújtási Osztálya (címe: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., telefon: 62/680-527, fax: 62/680-526, e-mail: festo-szabo.judit@isz.csmkh.hu, ügyfélfogadási rendje: hétfő 9-13, szerda 13-18, csütörtök 8:30-12-ig) látja el. Kihelyezett ügyfélszolgálat működik a Makó, Deák Ferenc u. 6. szám (minden hónap első kedd 8-12-ig) és Csongrád, Justh Gyula u. 2/B. (minden hónap harmadik csütörtök 9-13-ig) szám alatti helyeken is.

 

A Pp. 87. § (1)-(3) bekezdései alapján a pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával - megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni.

 

5. A keresetlevél tartalmi követelményei, kellékei

 

A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot;

b a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.

Ha a felek közötti jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, a keresetlevélben erre utalni kell.

Ha a felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie.

 

Az Mt. 287. § (1) bekezdése a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,

b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,

c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,

d) a fizetési felszólítással, továbbá

e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal

kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

(2) A munkavállaló

a) 40. § szerinti felmondásával, vagy

b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával

kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.

(3) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.

(5) A keresetlevél benyújtásának - az (1) bekezdés c)-d) pontban foglaltakat kivéve - halasztó hatálya nincs.

 

A keresetindítás határideje:

 

a) Azokkal a munkajogi igényekkel összefüggésben, amelyeknél az Mt. a keresetlevél előterjesztésének határidejét nem határozza meg (nem sorolja fel), a keresetindítás határideje az elévülési idővel azonos. Az Mt. 2013. augusztus 01. napjától hatályos rendelkezései szerint a munkavállaló a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt közölt, az Mt. 40. §-a szerinti felmondásával, valamint az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igényét az elévülési időn belül érvényesítheti a bíróságnál. Ugyancsak az elévülési időn belül érvényesíthető a munkavállaló jogellenes munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkajogi igény.

 

b) A keresetlevelet a jognyilatkozat közlésétől – számított 30 napon belül kell előterjeszteni

– a munkáltatói egyoldalú munkaszerződés-módosítással,

– a munkáltatói munkaviszony megszüntetés jogellenességével,

– a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,

– a fizetési felszólítással,

– az Mt. 81. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítésével, vagy módosításával,

– a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése jogkövetkezményeként, a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítéssel

kapcsolatos igényérvényesítése iránt.

 

c) A keresetlevelet 30 napon belül kell előterjeszteni a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén is, azonban a keresetlevél előterjesztését megelőzően (első lépésként) az érvénytelennek tekintett megállapodást, egyoldalú jognyilatkozatot a másik félnél kell írásban megtámadni, a törvényben előírt határidőben. Ha a másik fél a megtámadást tartalmazó jognyilatkozat közlésétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt – a 15 napos határidőn belül – nem fogadja el, a megtámadás eredménytelen. Második lépésben a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni a munkaügyi bíróságnál.

 

A keresetindítási határidő kezdete a megtámadás eredménytelenségének időpontjához igazodik. A megtámadás eredménytelenségének időpontja:

– ha a másik fél nem válaszol, a megtámadásra irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 15. nap, ellenben,

– ha a másik fél a 15 napos időtartamon belül a megtámadást nem fogadja el, az el nem fogadást tartalmazó nyilatkozat közlésének a napja.

 

Ha a fél az első lépés – a megállapodás, az egyoldalú jognyilatkozat másik félnél megtámadását – elmulasztja, a munkaügyi bíróságnál előterjesztett kereset nem minősül a megállapodás megtámadásának. A keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján – időelőttiségre hivatkozással – kell elutasítani, mert a keresetlevél csak a megtámadás eredménytelenségét követően terjeszthető elő.

 

A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának a munkajogi igényérvényesítésének egyes kérdéseiről szóló 4/2013. (IX. 23.) KMK véleménye 8. pontja szerint „a törvény külön szabályban rendelkezik a keresetlevél benyújtásának határidejéről arra az esetre, ha a fél a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást megtámadja. A Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint ekkor a keresetlevélben elő kell adni, illetve csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amelyekből a megtámadás szabályszerűsége megállapítható: új Mt. 28. § (4)-(5) bekezdés, 287. § (3) bekezdés. Az utóbbi olyan külön jogszabálynak minősül, amely a keresetindításra határidőt állapít meg, e határidő elmulasztása a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont alkalmazását vonja maga után. A keresetindítási határidő akkor tekinthető elmulasztottnak, ha a fél a megtámadás eredménytelenségétől számított 30 nap után nyújtja be a keresetlevelét [a 287. § (4) bekezdést is figyelembe véve]. A keresetindítási határidő vizsgálatához az is hozzátartozik, hogy a bíróság értékelje a 287. § (3) bekezdés második mondatában foglaltak betartását is. A keresetlevél megvizsgálásának eredménye alapján a Pp. 124. §-a alkalmazható.”

 

d) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.

 

A Pp. 349. § (5) bekezdése alapján a fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

 

A Pp. 313. §-a alapján a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.

 

A fentiek alapján a munkaügyi bíróság a fizetési meghagyás kibocsátására nem rendelkezik hatáskörrel, a fizetési meghagyás kibocsátására kizárólag a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. A fizetési meghagyásos eljárásról részletes tájékoztató a www.mokk.hu weboldalon érhető el.

 

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.