Melyik bíróság intézi a civil szervezetek ügyeit?

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).

 

Kell-e fizetni a civil eljárásokért?

Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

 

Ki kérheti a civil szervezet hatályos adatairól kivonat kiadását?

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért nem kell illetéket fizetni.

 

A 2014. évi törvényi változások mit jelentenek a civil szervezetek számára? Működő civil szervezetként az új szabályozással kapcsolatban milyen kötelezettségeink vannak?

2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (Ptk.). A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett egyesület, alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. Egyesület és alapítvány 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

 

Kell-e alakuló közgyűlést tartani az egyesület létrehozásához?

Az új szabályok szerint nem. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Természetesen, ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meghatározhatják.

 

Szükséges-e vagyon egyesület alapításához?

Az egyesületnek a tagoktól elkülönült vagyonnal kell rendelkeznie. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja és ez a vagyon az egyesület megszűnésekor sem osztható fel a tagok között.

 

Mikortól működhet a szervezet, működhet-e a megalakulás és a nyilvántartásba vétel között?

A szervezet a bírósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, tehát működését a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg.

Ki minősül vezető tisztségviselőnek?

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el, így az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Ők egyben az egyesület törvényes képviseletét is ellátják, képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Alapítvány esetében a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

Ki lehet vezető tisztségviselő? Milyen összeférhetetlenségi és kizárási szabályoknak kell megfelelni?

Ptk. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A kuratórium tagjaira ezt meghaladóan további szabályok vonatkoznak.

Ptk. 3:397. § [A kuratórium]

(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

 

Mi a teendő, ha eddig közhasznú szervezetként működtünk és ezután is szeretnénk azok maradni?

Az a szervezet amely a 2011. december 31. napján hatályos szabályok alapján közhasznú volt, 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, jogállása közhasznú. Amennyiben a szervezet ezt követően is szeretné megtartani közhasznú jogállását, úgy 2014. május 31. napjáig terjeszthet elő kérelmet az Ectv.-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a külön erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.