GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

A BÍRÓSÁG ELŐTT FOLYAMATBAN LÉVŐ BÜNTETŐELJÁRÁSOK SORÁN

 

Mi az a büntetőeljárás?

 

A büntetőeljárás célja, hogy a bűncselekmények elkövetőjét elítéljék és megbüntessék. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik (akit a nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági szakaszban pedig vádlottnak hívnak). A vádat a vádló, legtöbbször az ügyészség képviseli, így a büntetőeljárás az állam büntető hatalmának érvényesítését szolgálja. Vádló lehet még kivételes esetekben a magánvádló és a pótmagánvádló is.

 

Kinek kell bizonyítania a vádat?

A vád bizonyítása a vádlót terheli. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

 

Kik döntenek arról, hogy a vád bizonyítást nyert-e?

 

A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. A bíróság döntésével szemben fő szabály szerint jogorvoslatnak van helye.

 

Nyilvános a bíróság tárgyalása?

 

A bíróság tárgyalása nyilvános, azonban az eljáró bíró (vagy eljáró bírói tanács esetén a tanács elnöke) a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében vagy helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. A tárgyaláson hallgatóként 14. életévét be nem töltött személy nem vehet részt, míg a 18. életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja. A törvényben előírt kivételes esetekben a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhet.

 

A tárgyalás rendjének fenntartása érdekében a tanács elnöke a rendzavarót a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti, valamint ugyanígy járhat el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja. A bíróság a rendzavarót, vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja.

 

Beszélhetek-e az ügyemben a tárgyaláson kívül?

 

Nem. Az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak tárgyaláson vitatható meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kell tájékoztatni például a bírót arról, hogy késni fog a tárgyalásról.

 

Hogy lehet a büntetőügyben nyilatkozatot tenni?

 

Az ügyfelek kétféleképpen kommunikálhatnak a bírósággal: beadványuk útján írásban és a tárgyaláson szóban.

 

Mit vigyek magammal a tárgyalásra?

 

Mindenképpen hozzon magával személyi igazolványt és lakcímkártyát. Amennyiben a személyi igazolványa nem áll rendelkezésre (pl. ellopták, vagy éppen lejárt), úgy fényképes, azonosításra alkalmas igazolvány (pl. vezetői engedély) szükséges. Célszerű magával hozni az idézést is, valamint az esetleges olyan okiratokat, amelyek a nyomozati iratok között még nem szerepelnek és bizonyítékként kívánja felhasználni.

 

Nincs kiírva a tárgyalóteremhez az aznapi beosztás/hiányzik az én tárgyalásom, mit tegyek?

 

Ezt haladéktalanul jelezze a bíróság Büntető Irodáján. Ha magával viszi az idézést, a Büntető Iroda hatékonyabban tud Önnek segíteni.

 

Nem értem a bíróság felhívását, hogy tehetek eleget neki?

 

Ha Önnek nincs jogi képviselője, igénybe veheti a bíróság panasznapi ügyfélfogadását, mely minden pénteken 8.00 órától 12.00 óráig, valamint 13.00 órától 15.00 óráig tart. A panasznapi ügyfélfogadás során tájékoztatják Önt arról, hogy a bíróság adott felhívása mit jelent.

 

Hogyan nyújtsam be a beadványomat?

 

Beadványát elküldheti a bíróságnak postai úton, vagy pedig a Büntető Irodán ügyfélfogadási időben személyesen is beadhatja. Ekkor ha magával hoz egy plusz példányt, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét. Ügyfélfogadási időn túl (amíg a bírósági épület nyitva van) gyűjtőládában is elhelyezheti a beadványt, ez még aznap beadottnak minősül. Ilyenkor azonban az átvételről nem kaphat igazolást.

 

Írhatok-e faxot vagy e-mailt a bíróságnak?

 

Írhat, de mivel eredeti aláírást egyik sem tartalmaz, így ezeket csak akkor használja – feltéve, hogy valamilyen joghatást akar kiváltani velük – ha eredeti aláírással ellátott, postai úton feladott beadvány küldésére valamiért nincs lehetősége, de a későbbiek során mindenképpen pótolnia kell az eredeti aláírással ellátott okiratot is.

 

Milyen e-mail címre és milyen fax számra írhatok a bíróságnak?

 

A Szegedi Járásbíróság e-mail címe: birosag@szeged.birosag.hu, a fax száma: 06-62/562-520.

A Szegedi Törvényszék e-mail címe: birosag@szegedit.birosag.hu, a fax száma: 06-62/562-500.

 

Kérhetek-e másolatot az eljárás során keletkezett iratról, illetve hogyan tehetem ezt meg?

 

A bírósági eljárásban a vádlott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és a felsoroltak képviselője részére az ügyben keletkezett iratokról másolat adható, ennek azonban bizonyos korlátai vannak:

 

Nem adható másolat olyan iratokról, amelyek sértenék az emberi méltóságot, az érintettek személyiségi jogait, valamint a kegyeleti jogot.

 

Azt is biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra.

 

Iratmásolat igényléséhez a másolatokat a bíróságtól kell kérni, írásban előterjesztett kérelem formájában, melyben pontosan meg kell jelölni azt, hogy a kérelmező a nyomozati (illetve a bírósági) iratok mely részéről kér másolatot (oldalszám szerint megjelölve).

 

Nem adható másolat az eljáró bíróság határozatának tervezetéről, a bíróság tanácsülésének jegyzőkönyvéről, a kisebbségi véleményen lévő bíró írásbeli véleményéről, valamint a zártan kezelt iratokról és adatokról sem.

 

Tanú vagyok a büntetőeljárásban, milyen iratról kérhetek másolatot?

 

A tanú részére a vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyvrészről adható másolat.

 

Kell-e fizetnem az iratmásolatért?

 

A terhelt és védője részére az iratok egyszeri másolata térítésmentes. Az eljárás egyéb szereplői részére az iratmásolás költség 100,- Ft oldalanként, melyet illetékbélyeg formájában kell megfizetni. Az illetékbélyeget a kérelemre kell leróni. Az illetékbélyegeken ne legyen átírás, vagy jelölés, mert az érvényteleníti a bélyeget. A 10.000,- Ft feletti illeték az adóhatóságnál is fizethető kiszabás alapján. Ekkor az eredeti iratra az adóhatóság bélyegzi rá az illeték megfizetésének igazolását.

 

Mikor és hogyan tekinthetek bele a bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügy irataiba?

 

A büntetőeljárás során keletkezett iratokat az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett tekintheti meg. Kérelmükre azokat a bíróság hivatalos helyiségében (a Büntető Irodán) történő elolvasásra átadja. A kérelem teljesítése nem veszélyeztetheti a tárgyalás folytonosságát és a bíróság munkáját, valamint nem járhat az összefűzött iratok megbontásával, sérelmével. A tárgyalási határnapon és az azt megelőző munkanapon a kérelem csak a tanács elnökének kifejezett engedélyével teljesíthető.

 

Készíthetek-e fényképezőgéppel másolatot az iratokról?

 

Igen, erre lehetősége van, azonban az iratmásolás nem járhat az összefűzött iratanyag megbontásával, sérelmével, továbbá az iratot a bíróság épületéből nem lehet kivinni.

 

Vádlott vagyok egy büntetőeljárásban, mik az alapvető jogaim?

 

A terhelt alapvető jogai a büntetőeljárás során:

 

- Jogosult az eljárás során anyanyelve használatára.

- A terheltet megilleti a védelem joga.

- A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét védő is elláthatja.

- Védőként ügyvéd járhat el, melyet a terhelt meghatalmazhat, vagy azt a bíróság is kirendelheti, ha

a terhelt azt azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni.

- A törvény által előírt egyes esetekben a védelem kötelező.

- Személyes költségmentesség engedélyezését kérheti, ha igazolt jövedelmi, vagyoni viszonyai ezt

indokolják, költségmentesség engedélyezése esetén onnantól kezdve a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli.

- A terhelt jogosult arra, hogy a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele.

- Jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba

betekintsen.

- Jogosult arra, hogy megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre.

- A védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadhatja, indítványokat és

észrevételeket tehet.

- Törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet.

- A büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól

felvilágosítást kaphat.

- Megjelölheti bizonyítási eszközeit, a törvényben meghatározott esetekben indítványozhatja

közvetítői eljárás lefolytatását, melynek célja a bűncselekmény következményeinek jóvátétele.

Ekkor a büntetőeljárás megszüntetésének, vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye

- Az ügy iratait ügyfélfogadási időben megtekintheti.

- Az iratokról – egy alkalommal – illetékmentesen másolatot kérhet.

- Az iratokról másolatot készíthet a birtokában lévő technikai eszköz (pl. fényképezőgép)

segítségével is, feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag

megbontásával, sérelmével. Az iratot a bíróság épületéből kivinni nem lehet.

 

Vádlott vagyok egy büntetőeljárásban, mik a kötelességeim?

 

A terhelt köteles a bíróság idézésének eleget tenni és az ott megjelölt időpontban és helyen megjelenni. Amennyiben ezt nem teszi meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, illetve engedély nélkül eltávozik, vagy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, az elővezetése rendelhető el, valamint az okozott költség viselésére kötelezhető.

 

Köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét és annak megváltozását az elköltözés után 3 munkanapon belül a bíróságnál bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Ezen túlmenően amennyiben a megjelenési kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy ezáltal a büntetőeljárás lefolytatását ellehetetleníti, végső esetben akár az előzetes letartóztatása is elrendelhető.

 

Sértett vagyok a büntetőeljárásban, mik a jogaim és kötelezettségeim?

 

A sértett jogai és kötelezettségei:

 

- Az eljárási cselekményeknél jelen lehet és az eljárás őt érintő irataiba betekinthet, hacsak a

törvény másképp nem rendelkezik.

- A büntetőeljárás során indítványokat és észrevételeket tehet.

- Büntetőeljárás jogairól és kötelességeiről a bíróságtól felvilágosítást kaphat.

- A törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal élhet.

- A bírósági eljárásban a büntetőeljárás során keletkezett őt érintő iratokból másolatot kérhet. A

másolatért törvényben meghatározott összegű illetéket kell fizetni. A sértett a birtokában lévő

technikai eszköz (pl. fényképezőgép) segítségével is készíthet másolatot az iratokról a saját részére

feltéve, hogy az ilyen módon végzett iratmásolás nem jár az összefűzött iratanyag megbontásával,

sérelmével.

Az iratot a bíróság épületéből kivinni nem lehet.

- A sértett köteles a bíróság idézésének eleget tenni és az ott meghatározott helyen és időben

megjelenni. Amennyiben ezt nem teszi meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására

jut, haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban alapos okkal nem igazolja, illetve

engedély nélkül eltávozik, vagy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható

ki, elővezetése rendelhető el, melynek költségét meg kell térítenie, vagy pedig rendbírsággal

sújtható és az okozott költség megtérítésére kötelezhető.

- Jogi képviselőt igénybe vehet, azonban a bíróság idézésének ebben az esetben is eleget kell tennie.

 

Tanú vagyok a büntetőeljárásban, mik a jogaim és kötelezettségeim?

 

A tanú jogai és kötelezettségei:

 

- Akit tanúként megidéztek, köteles a bíróság előtt megjelenni és az ott adott tájékoztatásnak

megfelelően vallomást tenni.

- A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a bíróság a tárgyaláson megállapítja és

megtéríti.

- A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, de ez a megjelenését nem pótolja.

- Ha a tanú az idézésben meghatározott helyen és időben nem jelenik meg és ezt előzetesen, mihelyt

az akadály a tudomására jut haladéktalanul, vagy az akadály megszűnése után nyomban, alapos

okkal nem igazolja, illetve engedély nélkül eltávozik vagy önhibájából olyan állapotban jelenik

meg, hogy nem hallgatható ki, elővezetése rendelhető el, melynek költségét meg kell fizetnie,

vagy rendbírsággal sújtható és kötelezhető az okozott költség megtérítésére.

 

Mi az a magánvádas eljárás?

 

Vannak bizonyos bűncselekmények – könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés –, melyek esetén a vádat nem az ügyész, hanem a sértett, mint magánvádló képviseli. Ilyen esetekben a magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok is megilletik, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy a terhelt bűnösségének bizonyítása őt terheli. Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként, megegyezés hiányában pedig a bíróság jelöli ki a magánvádlót.

 

Magánvádas eljárásban mit kell beleírni a feljelentésbe?

 

Az eljárás a magánvádló feljelentésére indul meg, melyet attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánvádló a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést bíróságon kell írásban, vagy panasznapi ügyfélfogadás során szóban előterjeszteni. A szóbeli feljelentést a bíróságon jegyzőkönyvbe foglalják. A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett személy személyi adatait, valamint pontos címét is. Amennyiben a feljelentett személy a feljelentő számára ismeretlen, úgy a feljelentőnek a lehető legrészletesebben le kell írnia azon információkat, amelyekből egy esetlegesen elrendelt nyomozás során a rendőrség kiderítheti az elkövető személyét.

 

Mi történik a magánvádas feljelentés megtételét követően?

 

A magánvádas feljelentés megtételét követően a bíróság a magánvádlót és a terheltet ún. személyes meghallgatásra idézi, ahol megkísérli a felek békítését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy tárgyalás tartását rendeli el. A magánvádló a vádat az eljárás bármely szakában, így a tárgyaláson is elejtheti, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A magánvádas eljárás szabályai egyebekben megegyeznek a közvádas eljáráséval.

 

Kell-e fizetni a magánvádas eljárás megindításáért?

 

Igen, a magánvádas eljárás megindításakor 10.000,- Ft illetéket kell megfizetni, míg a fellebbezés illetéke 15.000,- Ft. Amennyiben a vagyoni viszonyai miatt az illetéket megfizetni nem tudja, úgy a bíróságtól kérelmezheti ún. illetékfeljegyzési jog engedélyezését, amely esetén – ha a bíróság a kérelmet alaposnak találja – a bíróság az illetékfizetési kötelezettségről csak az eljárás végén fog határozni.

 

Idézést kaptam a bíróságtól, kötelező-e megjelennem a tárgyaláson?

 

Igen, az idézésnek köteles eleget tenni. Amennyiben Ön sértett vagy tanú, úgy kérelmére a bíróság a tárgyalásra történő utazással felmerült útiköltségét megtéríti.

 

Tanúként milyen költségek megtérítésére tarthatok igényt?

 

Útiköltségként a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni. A tanú részére a vasút II. osztályú menettértijegy árát, helyközi buszjárat menettértijegy árát, és a helyi tömegközlekedési eszköz, illetve komp visszaútra is számított viteldíját kell megtéríteni. Ha a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) a kihallgatás helyétől eltérő településen van, a tanú gépjárművet is igénybe vehet. Ilyen esetben útiköltségként a gépjármű motorjának hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma átalány figyelembevételével közúton a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a kilométer távolság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolás díját kell megtéríteni. A gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyének bemutatásával kell igazolni.

 

Légi jármű használatával felmerült költség csak akkor téríthető meg, ha a tanút külföldről idézték a kihallgatásra. Ilyen esetben a turistaosztályú jegy illetékekkel számított összegét lehet megtéríteni.

 

Az útiköltség megtérítéséhez fel kell mutatni a közlekedési eszköz igénybevételére jogosító jegyet, vagy a közlekedési eszköz viteldíjáról elkészült számlát.

 

Tanúként kaphatok-e költségtérítést a munkából kiesett időre?

 

Igen. Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre – ideértve az utazással eltöltött időt is – óránként a nyugdíjminimum 1,5%-ával megegyező összegű költségtérítés illeti meg. Ennek igényléséhez be kell mutatni a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okiratot, továbbá a tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre nem kap távolléti díjat (azaz pl. nem vett ki arra a napra szabadságot).

 

Visszavonhatom-e a feljelentésemet?

 

Amennyiben Ön magánvádló, vagy pótmagánvádló, úgy abban az esetben igen, a vádat bármikor elejtheti, ilyen esetben az eljárás megszűnik.

 

Közvádas eljárás esetén azonban, ahol a vádat az ügyész képviseli, a feljelentés visszavonásával már a büntetőeljárás nem állítható le.

 

Szeretném, ha az eljárásban az eddig meghallgatott személyeken kívül másokat is meghallgatnának, hogyan kérhetem ezt?

 

Ez a kérdés elsősorban akkor merülhet fel, ha az eljárás során Ön vádlott vagy sértett. Mindkét esetben előterjesztheti ezen irányú indítványát írásban (az ügyszám feltüntetésével, vagy a tárgyaláson szóban). Ilyen esetben fel kell tüntetni az Ön által megidézni kívánt tanú elérhetőségét is.

 

Nem vagyok elégedett a bíró viselkedésével, illetőleg pervezetésével, hová nyújthatok be panaszt?

 

Ilyen irányú panaszát a bíróság elnökénél kell jeleznie írásban. Tudnia kell azonban, hogy a bíróság elnökének a perbe nincs semmiféle beleszólása. Az Ön kérelmét értékelhetik elfogultsági kifogásnak, vagy a bíróság elnökének arra is lehetősége van, hogy a bíró tevékenységével kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el. Panaszának azonban a folyamatban lévő ügy eldöntésére semmiféle érdemi hatása nincs.

 

Amennyiben a bíróval szemben elfogultsági kérelmet terjeszt elő, úgy ezt a bíróság egy másik tanácsa fogja elbírálni, és kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik.

 

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a bíróság másik tanácsa a kizárás iránti kérelmet nem találja alaposnak, és az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.

 

Tanúként idéztek, de én nem szeretnék tanúskodni, mit tegyek?

 

A tanúzás állampolgári kötelezettség. Az idézésben foglaltaknak eleget kell tenni, meg kell jelenni a tárgyaláson, mert ellenkező esetben a bíróság Önt rendbírsággal sújthatja, vagy akár a rendőrség közreműködésével elő is vezettetheti. Ilyenkor a bíróság kötelezni fogja Önt az okozott elővezetési költség megtérítésére is.

 

A törvény által felsorolt bizonyos esetekben a tanúvallomás megtételét megtagadhatja, de ezt is a tárgyaláson kell megtennie.

 

Mi a teendő, ha tanúként idéztek, de nem tudok megjelenni, ilyenkor tehetek-e írásbeli tanúvallomást?

 

Igen, a bíróság engedélyezheti, hogy a szóbeli kihallgatását követően, vagy helyette írásban tegyen vallomást. Ilyen esetben a bíróság tájékoztatja Önt az írásban megtett tanúvallomás formai követelményeiről. Fontos tudni, hogy az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb Önt, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság ismételten megidézze, valamint eleve előfordulhat az is, hogy a bíróság nem engedélyezi az írásbeli tanúvallomást, hanem mindenképpen kötelezi Önt a tárgyaláson való megjelenésre.

 

Nem szeretnék tanúként megjelenni a tárgyaláson, mi a teendő?

 

Kérnie kell, hogy a bíróság engedélyezze, hogy írásban tegye meg a tanúvallomását. Fontos tudni azonban, hogy az ügy jellegéből adódóan nem biztos, hogy erre lehetősége lesz. Amennyiben az írásbeli tanúvallomásra a bíróság nem lát lehetőséget azt nem engedélyezi. Ebben az esetben állampolgári kötelezettségének eleget kell tennie és meg kell jelennie a tárgyaláson a tanúvallomás megtétele céljából.

 

Tanúként idéztek, de félek a vádlottól, nem szeretnék találkozni vele, mi a teendő ilyenkor?

 

Amennyiben csak azt szeretné, hogy a vádlott ne tudja meg az Ön személyi adatait, úgy nem kell mást tennie, mint a tanúkénti meghallgatása kezdetekor az eljáró bírónak jelezni, hogy kéri a személyi adatainak zárt kezelését. Ebben az esetben a zártan kezelt adatait csak a bíróság tekintheti meg és azok az eljárás iratai közé nem kerülnek be.

 

Amennyiben nem szeretne a vádlottak előtt vallomást tenni, úgy lehetőség van arra is, hogy a bírósági tárgyaláson az Ön meghallgatásának idejére a bíró a vádlottakat a tárgyalóteremből kiküldje.

 

Különösen indokolt esetben a tanú kérheti, hogy nyilvánítsák különösen védett tanúvá.

 

Tárgyalásról való távolmaradásom miatt rendbírsággal sújtottak, de igazolni tudom a távollétemet, mi a teendő?

 

Az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalástól számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a tudomására vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik, de 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

 

Ha pl. tanúként önhibáján kívül nem tudott megjelenni a tárgyaláson és rendbírságot szabtak ki Önnel szemben, úgy távollétét 8 napon belül igazolhatja és ez esetben a következő tárgyaláson sor kerülhet a kihallgatására, melynek során a bíróságnak határozni kell a rendbírságot kiszabó határozat hatályban tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon kívül helyezéséről is.

 

Kérhetem-e az ügy soronkívüliségét, és ha igen, milyen módon?

 

A Büntetőeljárásról szóló törvény eleve több esetet nevesít, amikor az eljárást soron kívül kell lefolytatni (pl. ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, vagy a kiskorú sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények stb.). Ezen ügyek minden további külön intézkedés nélkül is soron kívülinek tekintendők, így ezek vonatkozásában semmiféle kérelemmel nem kell élni. Egyéb ügyek esetében a bíróság elnökétől kell kérni az ügy soronkívüliségének elrendelését. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az egyes soron kívüli ügyek elintézésének sorrendje között az ügyek bíróságra érkezésének sorrendje dönt. Ez igaz a bíróság elnöke által elrendelt soronkívüliségre is, tehát az nem előzi meg a törvényben egyébként előírt más soron kívüli ügyeket, hanem az ügy érkezésének időpontja a döntő ilyen esetben is.

 

Mi a teendő, ha nem értek egyet a bíróság ítéletével vagy végzésével?

 

Az elsőfokú ítélete ellen fellebbezésre jogosult:

 

a./ vádlott

b./ ügyész

c./ pótmagánvádló

d./ védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is

e./ a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen

f./ a kényszergyógykezelés elrendelése ellen – a vádlott hozzájárulása nélkül is – a nagykorú vádlott

törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa

g./ a magánfél, a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen

h./ az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen

 

Hogyan jelenthetem be a fellebbezésemet?

 

Az, akivel az elsőfokú bíróság az ítéletet kihirdetés útján közli, a fellebbezést nyomban bejelentheti vagy erre 3 napi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

 

A kézbesítés útján közölt ítélet vagy végzés ellen 8 napon belül lehet fellebbezni.

 

Hogyan lehet bejelenteni a fellebbezést?

 

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell bejelenteni írásban, telefax, illetve más elektronikai úton benyújtani, illetőleg a bíróságon ügyfélfogadási napon jegyzőkönyvbe mondani.

 

Ha a másodfokú ítélettel vagy végzéssel nem értek egyet, van-e még lehetőségem fellebbezni?

 

További fellebbezésnek ilyenkor már nincs helye, a határozat a másodfokú határozat folytán jogerőssé válik. Léteznek ún. különleges jogorvoslatok, úgymint a perújítás és a felülvizsgálat, azonban ezek csak igen szűk körben alkalmazhatóak, ráadásul az ilyen eljárás lefolytatása iránti indítvány a jogerős határozat jogerejét az ellentétes döntés megszületéséig nem érinti, azaz pl. ha valakit jogerősen szabadságvesztésre ítélnek, a szabadságvesztés büntetését akkor is meg kell kezdenie, ha perújítási vagy felülvizsgálati indítványt nyújt be, és a szabadságvesztésből csak akkor szabadulhat a jogerős ítélettel kiszabott időtartam letöltése előtt, ha a perújítási vagy a felülvizsgálati indítványát a bíróság alaposnak találta.

 

Pénzbüntetésre ítélt vagy rendbírságra kötelezett a bíróság, mikor és hová kell befizetni?

 

A pénzbüntetést, illetve a rendbírságot a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala által kiadott értesítés szerint kell megfizetni az ott közölt dátumig.

 

Szabadságvesztésre, illetőleg elzárásra ítélt jogerősen a bíróság, illetőleg velem szemben jogerősen közérdekű munkát szabott ki, mikor kell bevonulni, illetőleg a közérdekű munkát mikor kell elkezdeni?

 

A Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja fogja értesíteni arról, hogy a szabadságvesztést vagy az elzárást mikor és hol kell megkezdenie, valamint arról is, hogy hol és hogyan kell végrehajtania a közérdekű munkát.

 

Tárgyalás mellőzésével hoztak velem szemben határozatot, melynek a tartalmával nem értek egyet. Hogyan kérhetem tárgyalás tartását?

 

A tárgyalás mellőzésével meghozott határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül írásban (ügyszámra hivatkozva) kérheti a bíróságtól tárgyalás tartását. Ez esetben a tárgyalás mellőzésével kiszabott végzés nem emelkedik jogerőre, a bíróság az ügyben tárgyalást fog tartani.

 

 

Pénzbüntetésre ítélt a bíróság, kérhetem-e a pénzbüntetés végrehajtásának elhalasztását, vagy a részletfizetést és a kérelemre kell-e illetéket fizetni?

 

Mind a halasztás, mind a részletfizetés engedélyezését lehet kérni. Halasztás legfeljebb 3 hónapra engedélyezhető, valamint a bíróság azt is engedélyezheti, hogy az elítélt a pénzbüntetést 2 éven belül részletekben fizesse meg. Amennyiben az elítélt nem részletfizetést, hanem halasztást kért, úgy a 3 hónapos halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbítható.

 

A kérelmet tárgyaláson rögtön az ítélet jogerőre emelkedése után szóban is lehet kérni, ez esetben mindkét kérelem illetékmentes. Amennyiben a kérelmet már a tárgyalást követően írásban terjesztik elő, úgy arra 2.000,- Ft illetéket kell fizetni.

 

Kérhetek-e halasztást vagy részletfizetést a velem szemben kiszabott rendbírságra, bűnügyi költségre?

 

Ugyanúgy, mint a pénzbüntetés esetén, az államot illető bűnügyi költség megfizetésére is kérhető halasztás és részletfizetés engedélyezése is. Amennyiben a rendbírság vagy a bűnügyi költség összege a 10.000,- Ft-ot meghaladja, úgy a bíróság csak abban az esetben engedélyezheti a halasztást vagy a részletfizetést, ha a bírósági végrehajtó a terhelt lakóhelyén vagy tartózkodási helyén foglalási jegyzőkönyvet készít, amelyből a terhelt vagyoni és jövedelmi viszonyai megállapíthatóak.

 

Ha a rendbírság vagy az államot illető bűnügyi költség összege a 10.000,- Ft-ot nem haladja meg, úgy foglalási jegyzőkönyv nélkül is engedélyezhető a halasztás, valamint a részletfizetés, azonban halasztás legfeljebb 2 hónapi, a részletfizetés pedig legfeljebb 3 hónapi lehet.

 

Közérdekű munkára ítélt a bíróság, kérhetem-e ennek elhalasztását?

 

Az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel legfeljebb 3 hónapra lehet halasztást engedélyezni.

 

Bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését kötelező jelleggel el kell halasztani.

 

Elzárásra ítélt a bíróság, kérhetek-e halasztást?

 

Igen, az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb 3 hónap halasztás engedélyezhető.

 

Bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén az elzárás elhalasztásának engedélyezése kötelező, azonban még ezen feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

 

Szabadságvesztésre ítélt jogerősen a bíróság, kérhetem-e a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztását?

 

A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha a szabadságvesztés hátralévő része 2 évnél rövidebb, az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel legfeljebb 3 hónapra halasztást engedélyezhet.

 

Bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén kérelem nélkül, hivatalból is el kell halasztani a szabadságvesztés végrehajtását, azonban ezen feltételek megléte esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

 

Kell-e illetéket fizetni a szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka elhalasztása iránt előterjesztett kérelemre?

 

Amennyiben a halasztást az elítélt rögtön a tárgyaláson az ítélet jogerőre emelkedését követően kéri, úgy a kérelem illetékmentes, egyéb esetekben az írásban előterjesztett kérelemre 2.000,- Ft illetékbélyeget kell leróni.

 

​Az oldalon található tartalmak a "Szervezetfejlesztés a Szegedi Törvényszéken" elnevezésű ÁROP-1.2.18/-2013-2013-0045. kódszámú projekt keretében készültek. 

Az oldalon található tartalmak a Szegedi Törvényszék kizárólagos tulajdonát képezik. Azok bármi nemű másolása, vagy felhasználása a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül szerzői jogi következményeket von után.