A Szegedi Törvényszék története
Történeti összefoglaló
A Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota építésére Szegeden, az 1879-es Nagy Árvizet követően elbontott „váracs” helyén került sor, a Széchenyi tér- Wesselényi u – Vörösmarty utcák által határolt telken, a magyar állam pénzén. (lásd „A vár és védművei a mai városszerkezetben” című térképet)
A Szegedi Törvényszék irattárában fellelhető eredeti tervrajzokat Ney Béla és Meixner Károly műépítészek készítették, 1881-ben.
[A szegedi vár és védművei a mai városszerkezetben]
Az építési engedélyezési terveket Nádai Antal, királyi s. mérnök, építésvezető készítette a Magyar Királyi Igazságügyi Minisztérium megbízásából. A tervek 1882. január 10-én kerültek benyújtásra, a Szeged szabad királyi város tekintetes Tanácsához, aki az építési engedélyt 16 nap múlva, 1882. január 26-án, kiadta. Az engedélytervek alapján a - közel egy év alatt! - megépített, teljesen kész palotát 1883. április 17-én Marinkich Károly törvényszéki elnök vette át Meixner Károly építésztől és a vállalkozóktól. Megjegyzendő, hogy a Törvényszéki Palota abban az újjáépítési lázban épült föl a Nagy Árvizet követő 4 év alatt, amely idő alatt a nemzetközi összefogás és a rendkívüli erőfeszítések árán, egész Szeged, a Lechneri tervek alapján újjáépült, és amelyet éppen idén 125 éve, 1883. november 9-11. között 3 napon keresztül avatott fel Ferenc József királyi és császári őfelsége, beváltva az árvíz után három nappal Szegeden tett - később szállóigévé vált- ígéretét: „Szeged szebb lesz mint volt!”
[Szeged, Széchenyi tér]
A végleges lakhatási engedély kiadására azonban az 1884. március 10-i Tanácsülésen került sor, 1884. november 17-ig tartó hiánypótlási határidővel. A Törvényszéki Palota mögött, a Wesselényi u – Deák Ferenc u – Vörösmarty utcák által határolt két telek, a Szeged Királyi Ítélő Tábla megépítésre volt fenntartva. A meglévő kétemeletes palota öttengelyes oldalhomlokzataihoz csatlakozó háromemeletes épület terveit Wágner Gyula budapesti műépítész készítette.
[Szegedi Törvényszék régen]
[Csongrád Megyei Bíróság tervrajzai]
A bővítésre Hamza Géza törvényszéki elnök kért engedélyt, a terveket 1904. szeptember 26-án tárgyalták, az épület átadására 1906-ban került sor. A korabeli tervek a CsM-i Bíróság irattárában a mai napig megtalálhatók!
1953. május 3-án a „Szegedi Megyei Bírósági Épületre” az Igazságügyi Gazdasági Hivatal (Szeged, Széchenyi tér 4. sz.) kért építési engedélyt a homlokzat tatarozására. A használatbavételre 1955. december 05-én került sor.
1970-71-ben az ÉVM Szegedi Tervező Vállalat készített az épület rekonstrukciójára kivitelezési terveket. Felelős tervező: Rédai Ferenc belsőépítész, statikus: Bari Éva mérnökök voltak. Ekkor szüntették meg a Széchenyi tér felőli két világító udvart. Részleges födémcserével új vizesblokkok készültek, ezen kívül válaszfal áthelyezésekre, a Széchenyi tér felől a II. emeleten, és a tetőtérben födémcserére, a pincében talajnedvesség elleni szigetelésre került sor. A KÖZTI tervei alapján ekkor került sor az udvari fűtőmű megépítésére is. A kivitelezési munkák 1975-ben fejeződtek be.
Megjegyzés: Az eredeti terveket a Délterv, a CSMB részére 2007-ben átadta. A központi fűtés és a hőközpont rekonstrukciójára 1984-ban került sor, a CSOMITERV tervei alapján. Azóta az épületben érdemi beavatkozás nem történt.
[Csongrád Megyei Bíróság]
[A mai Csongrád Megyei Bíróság épülete]
1958 óta az épületegyüttes országos műemléki védelem alatt áll.
(Forrás: Fekete Ház)