Tájékoztatás előzetes letartóztatás nem jogerős elrendeléséről - költségvetési csalás bűntette

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen elrendelte azon tizenegy gyanúsított előzetes letartóztatását, akiket bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt vett őrizetbe a vám- és pénzügyőrség. A gyanú szerint a most előzeteses letartóztatásba helyezett gyanúsítottak összesen közel 900 millió forinttal károsították meg általános forgalmi adó adónemben az állami költségvetést. A gyanúsítottak előzetes letartóztatása 2018. március hó 08. napjáig tart.

A Csongrád Megyei Főügyészség azért indítványozta a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának elrendelését, mivel az ügyészi álláspont szerint megalapozott a gyanú arra, hogy a gyanúsítottak egy olyan részben budapesti, részben szegedi, illetőleg az ország több pontján működő gazdasági társaságból álló bűnszervezetet hoztak létre, melyben az érintett gazdasági társaságok az Európai Unió területéről nagy értékű mobiltelefonokat szereztek be. Ezen cégek egymás között számlázási láncot alakítottak ki, melynek végén a mobiltelefonok ugyancsak az Európai Unió területén lettek értékesítve.

A számlázási lánc elején a magyarországi forgalomba hozatalhoz kapcsolódó általános forgalmi adó azonban nem lett megfizetve, így a számlázási lánc végén a telefonokat ismételten az unió területére értékesítő gazdasági társaságok az áfa tekintetében visszaigénylő pozícióba kerültek vagy azt jogosulatlanul helyezték levonásba.

A bűnszervezet működésében érintettek voltak olyan gazdasági társaságok, amelyek kifejezetten arra lettek létrehozva, hogy strómanok vezetésével a mobiltelefonokat az Unió területéről beszerezzék, majd az adók megfizetése nélkül azokat Magyarországon tovább értékesítsék. Emellett olyan gazdasági társaságok is a bűnszervezet részét képezték, melyek a mobiltelefonok értékesítésével kapcsolatos bizonylatok könyvelésükben való szerepeltetésével tudták a fizetendő adójukat csökkenteni vagy azt visszaigényelni.

A bíróság mindegyik gyanúsított esetében indokoltnak tartotta a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, ugyanis megalapozottan lehetett következtetni arra, hogy a cselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára és büntetési tételére figyelemmel (halmazati büntetésre és bűnszervezetre irányadó szabályokra figyelemmel 5-20 évig terjedő szabadságvesztés) szabadlábon hagyásuk esetén megszöknek, elrejtőznek, továbbá a cselekmény gyanúsítás szerint bűnszervezet keretében történő elkövetésre is figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a bizonyítási eljárás meghiúsítására, magakadályozására törekednének, illetve mindezen túlmenően egyes gyanúsítottak esetben a bűnismétlés veszélye is fennáll, ezért előzetes letartóztatásuk mindenképpen indokolt.

A bíróság kényszerintézkedést elrendelő döntéseit az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be, így a végzések nem emelkedtek jogerőre.

További felvilágosítás a Szegedi Törvényszék Sajtóosztályától kérhető.

Szeged, 2018. február 09. napján