Tájékoztatás nem jogerős ítéletről - csődbűntett és más bűncselekmények

A Szegedi Járásbíróság nem jogerősen bűnösnek mondta ki L. G. vádlottat 2 rendbeli csődbűntettben és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében ezért őt 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság egyben elrendelte a végrehajtását egy korábban a vádlottal szemben kiszabott 2 év börtönbüntetésnek.

A nem jogerős ítélet tényállásának lényege szerint a vádlott 2003. decemberétől 2011. februárjáig, a társaság felszámolásának elrendeléséig volt ügyvezetője az érintett kft.-nek, valamint egy másik kft.-ben is ügyvezetői feladatokat látott el.

A vádlott 2009. december hó 17. napján – az érintett kft. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében – a kft. képviseletében eljárva közel 43 millió forint értékű tárgyi eszközt értékesített a másik kft. részére; a szerződést a kft.-k nevében a vádlott írta alá. Az érintett kft. a vételárat nem fizette meg, a színlelt szerződéskötéssel a vádlott szándéka arra irányult, hogy a kft. vagyonát csökkentse a hitelezői követelések kielégítését meghiúsítva. Ezt követően a vádlott papíron további nagy értékű vagyontárgyakat értékesített a másik gazdasági társaság részére, ekként a vagyontárgyakat igyekezett az immár fizetésképtelen állapotban lévő kft.-ből kimenteni és azokat a vételár megfizetése nélkül a társaság érdekeltségi körébe tartozó cégek vagyonába átmenteni.

Az érintett kft. felszámolásának elrendelését megelőzően és azt követően is tartozásátvállalási megállapodás jött létre a két kft. között, amelyben az egyik kft. átvállalta a másik kft. bankkal szemben fennálló tartozásait, cserébe az „értékesített” vagyontárgyakra vonatkozó vételár tartozást a vádlott ügyvezetése alatt álló kft. elengedte. A vádlott ezen megállapodásokkal kívánta legalizálni a kft. vagyonának kimentését leplező fiktív értékesítéseket. Az okiratokat a cégek nevében a vádlott látta el aláírással, majd az értékesítést alátámasztó valótlan tartalmú okiratokat a kft. könyvelési anyagában elhelyezte. A vádlott a bank, mint jogosult hozzájárulását a tartozásátvállaláshoz nem kérte.

A vádlott a kft. vagyonát a fenti színlelt szerződések segítségével összesen több, mint 890 millió forint értékű tárgyi eszközzel csökkentette, továbbá a felszámolóbiztosnak nem adta át a kft. hozzávetőlegesen 1 millió forint összegű készpénzvagyonát, mellyel a kft. hitelezőinek kielégítését meghiúsította. A bűncselekménnyel okozott közel 894 millió forint kárból egyes tárgyi eszközök lefoglalásával 8,8 millió forint megtérült.

A másik érintett kft. vonatkozásában a fizetésképtelenség később következett be, ezen kft. vonatkozásában is valótlan tartalmú szerződések kötésére került sor, a vádlott a felszámolási eljárás során rá háruló kötelezettségeket nem teljesítette, a vádlott a társaság tartozásának fedezetéül szolgáló vagyonát csökkentette és ezzel a hitelezők kielégítését meghiúsította.

A bíróság ítéletével szemben az ügyész a vádlott terhére súlyosítás végett, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében, míg a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, így az ítélet nem emelkedett jogerőre.

A bíróság az ítélet kihirdetését követően a vádlott előzetes letartóztatását elrendelte, melyet azonnal foganatosítottak is vele szemben.

További felvilágosítás a Szegedi Törvényszék Sajtóosztályától kérhető.

Szeged, 2017. május hó 31. napján