Makói Járásbíróság története

Történeti összefoglaló

 

Építés ideje: 1897. Építész: Wagner Gyula budapesti műépítész

Stílusa: eklektikus

Védettsége: 1983 óta városi-önkormányzati védettség alatt áll, amely 2005-ben megerősítésre került a 2003-ban készült Örökségvédelmi hatástanulmány alapján. Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete 2005-ben rendeletet alkotott a város helyi építészeti örökségvédelméről. Ebben a Bíróság öv (önkormányzati védettség) besorolással szerepel, de a rendelet 2. sz. mellékletben országos védelemre javasolja.


Korábban a fogház és a bíróság egy telken állt.
Klasszicista, 1817

 

A megyei börtönre az 1740-es évek elejétől vannak adatok. 1742-ben a pipások adóját börtönépítésre fordították. Két évvel később megyei jegyzőkönyvben szerepel, hogy a börtönőr éves fizetése 48 forint. A kezdetleges épületből a rabok gyakran megszöktek, ezért Marczibányi Lőrinc alispán a vármegyeház építése mellett szorgalmazta börtön építését is. Minden bizonnyal 1745-ben el is készülhetett. Ez szerepel Lencz József 1787. évi felmérésén, amelyet a megyeház telkéről készített. Az akkori földszintes épületben négy cella, köztük egy ablaktalan sötétzárka volt.

A megyei börtön a régi börtön helyén, a mai városi bíróság épülete mögött, a megyeház telkén épült, a homlokzaton feltűntetett számjegyek tanúsága szerint 1817-ben. Szirbik Miklós 1835-ben megjegyezte: „van az udvarban, a keleti oldalon emeletes tömlötz, 60 rabok számára, de szükség esetén többnek is helyt ad.” A 24 m hosszú, kétszintes, klasszicista épület bejárata a homlokzat közepén volt, így a földszint tengelyképlete 2+K+2. A járásbíróság építésekor, 1896-ban a bejáratot áthelyezték az épület keleti végére. A régi ajtó helyére rácsos ablak került, de fölötte továbbra is megmaradt a klasszikus fonadékkal körülvett MDCCCXVII évszám. A földszinten öt fekvő, az emeleten öt álló téglalap alakú ablak volt; az alsók lényegesen kisebbek.

A hajdani koronázópárkányt az új fedélidom föltételekor leverték. A fogháznak hajdan volt pincebörtöne is, melynek téglafala még az 1960-as években is látható volt. Ugyancsak megmaradtak a cellák falaiba erősített vaskarikák is, melyekhez nehezebb vagy fegyelmi büntetéssel sújtott rabokat kötöttek. 1962-ben átalakították lakásnak.

Az épület sivár egyhangúságát némiképp egy övpárkány enyhítette. Vigasztalanul komor hatású, dísztelensége is utal rendeltetésére.

Makói Járásbíróság, Megyeház u. 2.
Eklektikus, 1896

A makói járásbíróságot 1872-ben állították föl. Eredetileg a volt törvényszék (Széchenyi tér 7.) épületében működött. A járásbíróság épületét 1896-ban a minisztérium építtette. A városi levéltárban kizárólag az építési vonal kitűzésére van adat.

Kétszintes épület hangsúlyos középrizalittal; fölötte teknőszerű, erősen kiemelt tetővel, amelyet kovácsoltvas rács díszít. A homlokzat fölülete a földszinten kváderezett, az emeleten vonalkázott. A koronázópárkány fogazott, a rizalit főpárkánya fölé ballusztrádos fölfalazás készült. Az ablakok a földszinten íves, az emeleten vízszintes záródásúak erőteljes szemöldökpárkánnyal. A rizalitot ion-fejes pilaszterek tagolják, az ablakokat szemöldöktimpanon díszíti. Tengelyképlete: 4+5+4. Az épület utcafronti része kéttraktusos, középfolyosós; a belső szárny egyszakaszos, oldalfolyosós.

A bíróság szolgálati lakásában született Mályusz Elemér (1898-1989) történész, az MTA tagja, a szegedi, majd a budapesti egyetem professzora.

(Forrás: Fekete Ház)